A paleolit diéta súlyos tévedésére világított rá egy friss tanulmány

Mit ettek az emberek a kőkorszakban a földművelés megjelenése előtt, nagyjából tízezer évvel ezelőtt? Egy régóta fennálló sztereotípia szerint – amely befolyásolta a manapság népszerű diétákat elterjedését – az ókori emberek nagy állatokra vadásztak, és rengeteg húst ettek. Most azonban kiderült, hogy ez nem igaz.

Az iberomaurusok nevű paleolit ​​népcsoporttal kapcsolatos legújabb kutatások szerint 13-15 ezer évvel ezelőtt élt őseink a mai Marokkó területén található Taforalt-barlangban temették el halottaikat. A maradványok alapján feltárt bizonyítékok erősen megkérdőjelezik azt az elképzelést, hogy elődeink túlnyomórészt hússal táplálkoztak volna. 

A paleolit étrendben hús helyett a növényi fehérje dominált.

Az a feltételezés, hogy a kőkorszaki étrend húsnehéz volt, a mai táplálkozási irányzatok, például a paleolit diéta állandósítják. A sztereotípiának valószínűleg a múltbeli kutatások a gyökerei, melyeket azóta már több esetben megcáfoltak a kutatók.

A tudósok ezúttal legalább hét különböző, kőkori emberhez tartozó csontot és fogakat vizsgáltak. Kiderült, hogy a húsok helyett a növények jelentették az étrendi fehérje elsődleges forrását.

 „Elemzésünk kimutatta, hogy ezek a vadászó-gyűjtögető csoportok jelentős mennyiségű vadon élő növényt ettek. Ez megváltoztatja a mezőgazdaság előtti populációk táplálkozásáról alkotott elképzeléseinket" – mondta Zineb Moubtahij, a tanulmány vezető szerzője. 

A bizonyítékok arra utalnak, hogy 15 ezer éve az őseink erjeszthető keményítőtartalmú növényeket fogyasztottak, például vadon élő gabonát vagy makkot. 

„Szokatlan a növényi táplálék ilyen magas arányát dokumentálni a mezőgazdaság előtti populáció étrendjében"

– tette hozzá Klervia Jaouen, a Géosciences Environnement 

A kutatók természetesen nem ételdarabokat kerestek a fogak között, hanem a stabil izotópelemzésnek nevezett technikát alkalmazták. A kollagénben és a fogzománcban található nitrogén- és cink-izotópok ugyanis felfedhetik az egykoron táplálékul szolgáló hús mennyiségét, míg a szénizotópok rávilágítanak arra, hogy a fő fehérjeforrás a hús vagy a hal volt-e.

Az izotóp technika az elfogyasztott növények mennyiségét mutatja meg, de a fajtáját nem. Erről a helyszínen felfedezett, elszenesedett édes makk, pisztácia, fenyőmag, vadzab és hüvelyesek botanikai maradványai tanúskodnak, amelyek alátámasztják az emberi maradványokból gyűjtött információkat. 

A helyszínen előkerült köszörűkövek is arra utalnak, hogy a közelben növényi feldolgozás történt.

A tanulmány szerint az ősi észak-afrikaiak azonban nem voltak szigorú vegetáriánusok. A juhok és gazellák, valamint az ősi ló- és tehénszerű emlősök maradványain lévő vágásnyomok arra utaltak, hogy az állatokat levadászták, majd feldolgozták és megették.

Forrás: CNN