Óriási dolgot találtak Ausztrália alatt, 800 kilométer hosszú

Mégsem olyan száraz és sivatagos Ausztrália, ahogy eddig hittük, legalábbis a föld felszíne alatt biztosan nem. Ezt bizonyítja a Sydney-i Egyetem friss kutatása is, mely szerint a keleti partvidék alatt egy hatalmas víztározó medence lapul. 

Ben Mather, a Sydney-i Egyetem földtudományi tanszékének munkatársa és a tanulmány vezető szerzője szerint a hatalmas víztartó rétegek a közelmúltban Ausztráliában lezajlott áradások vizének akár 20 százalékát is felfoghatták.

Három, egymással összefüggő medencét is megvizsgálták, kiderült, hogy több mint 800 kilométer hosszan húzódnak az Ausztrália északi részén fekvő Brisbane és a délen fekvő Canberra között. Ez a vízi szupersztráda olyan kőzetrétegekből áll, amelyek a perm korszaktól a triászig terjedő időszak 50-300 millió éves üledékeiből épülnek fel.

„A kőzeteken hatalmas mennyiségű víz áramlik nagy távolságokra, eközben talajvíz kiegyenlítőként is működik árvíz és aszály idején. A helyzetnek megfelelően felszívja a vizet, vagy a vízellátást biztosítja” 

– mondta Mather.

A földalatti víztározó segíthet a szárazság kompenzálásában

A sydney-i rendszerben akár napi 3 métert is képes haladni a víz, ami globális rekordnak számít. 

A globális felmelegedés miatt a kutatók szerint a rejtett vízkészlet fenntartható(!) kiaknázásáról ideje lenne többet kell megtudni. Az elmúlt két évtizedben a talajvíz szintje Ausztráliában 17 méterrel csökkent a mezőgazdasági régiókban.

„Ahogya talajvíz szintje csökken és megszűnik a természetes utánpótlás, a víz párolgása sót hagy maga után, ami káros a vidéki és városi felhasználóknak egyaránt”

– nyilatkozta a szakértő.

A vízutánpótlás Magyarországon is megoldásra váró probléma

A magyarországi folyókon tapasztalható korszerűtlen vízgazdálkodás is okolható a szárazsággal, továbbá a felszín alatti vízszint csökkenése is több mint 2 cm/év volt az 1986-2010. közötti időszakban, írta az Agroinform. Egyre több vizet veszünk ki mezőgazdasági, ipari és lakossági célokra is, és a hátsági területeken még nagyobb a veszteség, akár 10 cm is évente, mert a felszín alatti vizek a folyóvölgyek irányába mozognak. Ha nem változtatunk a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlaton, és nem törekszünk a csapadék helyben tartására, akkor a Homokhátságon, azaz a Duna–Tisza közi sík vidéken teljesen ellehetetlenülhet a mezőgazdaság.

2022 nyarán pusztító szárazság volt Magyarország jelentős részén, a példátlan aszály okairól és lehetséges következményeiről Tóth Tamás meteorológus a következőket mondta el:

Forrás: Nature