maxinewz.hu
Keresés
Menü megnyitás
Borítókép:  Profimedia / Illusztráció

A mikroműanyag a káros emberi tevékenység miatt már nem csak a vizekben, hanem a saját testünkben is jelen van, még az agyunkban is.

Egy 2024 februárjában készült tanulmány szerint az állati és növényi fehérjeminták 90 százalékában jelen van a mikroműanyag. Még a vegetáriánusok sem úszhatják meg, ha a műanyag elég kicsi, a gyümölcsök és zöldségek felszívják a gyökérrendszerükön keresztül, és eltárolják a szárban, levélben, a gyümölcsben, amit végül megeszünk.

Egy 2023-as tanulmány kimutatta, hogy a földből bányászott himalájai só tartalmazza a legtöbb mikroműanyagot, ezt követte a fekete só és a tengeri só. Más kutatások szerint a cukorral is hasomló mennyiségű műanyagot viszünk be a szervezetünkbe. 

A mikroműanyag már minden létfontosságú szervünkben ott van

A Queenslandi Egyetem tanulmánya megállapította, hogy az emberek minden 100 gramm rizzsel három-négy milligramm műanyagot fogyasztanak el. Ez a szám adagonként 13 milligrammra ugrik az instant rizs esetében, amit műanyag zacskóban főzünk meg. 

Hazánkban is nagy port kavart a hír, miszerint egy 2024 márciusában készült tanulmány megállapította: egy liter víz átlagosan 240 000 műanyagszemcsét tartalmaz.

Ez összesen hétféle műanyagból, köztük nanoműanyagokból tevődik össze, ami akár a nyaki verőerekben is képes lerakódni.

Mikroműanyagot találtak már az orvosok emberi tüdőben, méhlepényben, anyatejben, vérben, de egészen a közelmúltig nagyon kevés kutatás folyt arra vonatkozóan, hogy ezek a polimerek hogyan hatnak a szervezetre.

Egy márciusi tanulmány szerint azok az emberek, akiknél a nyaki artériákban mikroműanyag vagy nanoműanyag van, kétszer nagyobb valószínűséggel szenvednek el szívrohamot, szélütést vagy halnak meg három éven belül. 

A nanoműanyagok jelentik a legnagyobb veszélyt az emberi egészségre

A parányi nanoműanyag-részecskék behatolhatnak a létfontosságú szervek szöveteibe, potenciálisan megszakíthatják a sejtben zajló egészséges folyamatokat, és az endokrin rendszert károsító vegyi anyagokat juttatnak a véráramba.

Az Environmental Research című folyóiratban megjelent februári tanulmányban a kutatók marhahúst, garnélarákot, csirkemellet, sertéshúst, étkezésre szánt tengeri élőlényeket, tofut és számos növényi alapú hús alternatívát vizsgáltak. 

Mint kiderült, a rántott garnélarák tartalmazza a legtöbb műanyagot, adagonként átlagosan több mint 300 mikroműanyagot. A második helyen a növényi alapú húshelyettesítők voltak, ezt követte a csirkehús és a halrudacskák.

A legkevésbé szennyezett fehérje a csirkemell volt, ezt követte a sertéskaraj és a tofu.

Forrás: CNN