Ismeretlen ősi civilizáció nyomaira bukkantak Iránban, hatalmas építményeket alkottak

A most felfedezett, mintegy 115 kilométer hosszú fal a nyugat-iráni Sar Pol-e Zahab megyében van.

A rendkívül hosszú fal megépítése komoly erőfeszítést és összehangolt munkát igényelt. Az építmény észak-déli irányú, az északi Bamu-hegységtől a déli Shaw Marg falu közelében lévő területig ér. 

„A hozzávetőlegesen egymillió köbméternyi kő becsült térfogata miatt szinte biztos, hogy hosszú ideig dolgoztak rajta és rengeteg munkást kellett toborozni a kivitelezéshez”

– írta Sajjad Alibaigi, a Kermanshah-i Razi Egyetem iráni régészetének adjunktusa az Antiquity folyóiratban.

Értékes leletekre bukkantak a fal közelében

A fal mentén több kerámiatöredéket is találtak a régészek, ezek arra utalnak, hogy valamikor a Kr.e. IV. század és a VI. század között készült el a fal. Az építmény mentén helyenként házak maradványait, kis tornyokat is találtak a kutatók.

Maga a fal a természetes helyi anyagokból, például macskakövekből és sziklákból készült, helyenként még az illesztéseknél használt gipszhabarcs is felfedezhető.

3 csodás ősi műtárgy, melyekről a tudósok máig nem tudják, mire használhatták régen

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Eddig miért maradhatott titokban egy 115 kilométeres kőfal?

Mielőtt azt hinné valaki, hogy a semmiből bukkant elő a gigantikus lelet, fontos tisztázni, hogy az csak a régészek és a történészek számára volt eddig ismeretlen. A helyiek mindig is tudtak a fal létezéséről, habár arról fogalmuk sem volt, hogy mióta választhatja ketté a területet, vagy ki és miért építette. Nevet is adtak neki, Gawri-falnak hívják.

Sajjad Alibaigi cikke után az Antiquity főszerkesztője elmondta, hogy a folyóirat megjelenését követően kiderült, miszerint már más régészek is vizsgálták a helyet, de ezek a kutatások valamiért sosem jelentek meg a nyilvánosság előtt.

Eldugott ősi maja városokra bukkantak Guatemalában, lézereres technikával szúrták ki a falvakat

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A régészek egyelőre nem tudják, ki és milyen célból építette a falat, és mivel mostanra meglehetősen romos állapotban van, az eredeti szélességében és magasságában sem biztosak. A mérések alapján nagyjából 4 méter széles és körülbelü 3 méter magas lehetett fénykorában.

„Nem világos, hogy védelmi funkciót töltött be vagy szimbolikus értéke volt-e”

– írta Alibaigi, megjegyezve, hogy egy ősi birodalom határát jelölhette, talán a pártusok (akik Kr. e. 247 és i. sz. 224 között virágoztak) vagy a szászániaiak (i. sz. 224-651) számára.

Mindkét birodalomra igaz, hogy Nyugat-Iránban nagy erődítményeket, városokat és öntözőrendszereket építettek, így valószínűleg rendelkeztek a Gawri-fal megépítéséhez szükséges erőforrásokkal is. 

A régészek korábban hasonló építményeket találtak Irán északi és északkeleti részén is, ezekről már ismert, hogy védelmi céllal épültek.

Forrás: ArcheologyWorlds