Eldugott ősi maja városokra bukkantak Guatemalában, lézereres technikával szúrták ki a falvakat

Amerikai kutatók több száz ősi maja település nyomára bukkantak a modern technika eszközeivel Guatemalában. A letűnt maja civilizáció maradványait az ország északi részén találták meg, a LIDAR (Light Detection and Ranging) lézeres szkennelésnek köszönhetően a levegőből.

A felfedezésről készült összefoglaló szerint a települések területe hatalmas: a kutatók által felfedezett épületek mintegy 1683 négyzetkilométeres területen helyezkednek el elszórtan, a Mirador-Calakmul Karszt-medencében és annak közvetlen környezetében. A kisközösségek i.e. 1000 és i.e. 250 között népesítették be a helyet.

A lézeres szkennelés maja épületeket és a köztük kanyargó utakat tárt fel, de találtak sportpályákra hajazó területeket, vallási központokat is. Az egymásba csatlakozó utak arra utalnak, hogy a települések között gazdasági, szociális kapcsolat lehetett. 

A kutatók szerint az építmények felépítéséhez fejlett eszközökre és komoly szaktudásra volt szükség, vélhetően mészgyártók, habarcs- és kőfejtő-specialisták, építészek is éltek a falvakban. Az ilyen civilizációk esetén már szinte biztos, hogy voltak tisztviselők és vallási vezetők is. Szakértők becslése szerint a megtalált 471 város és falu felépítéséhez több ezer munkás szervezett együttműködésére volt szükség. 

Bizonyítékokat találtak vízelvezető és vízgyűjtő rendszerek létezésére is, amelyek lehetővé tették a víz mozgását a települések között aszályok vagy áradások idején.

Napi cuki: tenyérből majszoló vörös pandák a budapesti állatkertben

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A maják ősi közép-amerikai civilizációja nagyjából i.e. 2000-től az i.sz. 16. századig virágzott a mai Mexikó déli részén, Guatemala, Belize, Honduras és El Salvador területén. A spanyol hódítók a 16. században jelentős mértékben hozzájárultak a maja civilizáció hanyatlásához, de a nép kultúrájának bizonyos elemei továbbra is fennmaradtak, és ma is jelentős részét képezik a közép-amerikai országok kulturális örökségének.

A LIDAR előnye abban rejlik, hogy a lézeres letapogatással lehetővé teszi a lombkorona és a sűrű növényzet alatt megbújó szilárd struktúrák felkutatását. A most megtalált maja falvak maradványait a felszínen sétálva már nem lehetett volna észrevenni, a lézeres technológia új távlatokat nyitott a régészek számára. Szakértők szerint a jövőben újabb nagyszabású felfedezésekre számíthatunk a világ más részeiről is a LIDAR-nak köszönhetően. 

Forrás: SA