Miért pont 199 fő az Országyűlés létszáma, miért nem lehet 200?

A 2022. április 3-i választások óta 199 honatya ül az Országgyűlésben, személyükről a négyévente esedékes parlamenti választáson dönthettünk. Bizonyára sokan emlékeznek még, hogy korábban közel kétszer ennyi parlamenti képviselő vitázhatott az ország mindennapjait érintő kérdésekben, ugyanis a rendszerváltás első országgyűlésének még 386 tagja volt. 

A szocializmus bukását követő első szabad országgyűlési választásokat 1990-ben tartották, amely még kétfordulós volt. Akkoriban jóval több egyéni választókerület volt, ugyanis az ország 176 körzetre volt felosztva, amit az 58 országos és 152 területi pártlista egészített ki.

2012-ben nagy változás lépett életbe, az akkori Fidesz-KDNP mint kormányzó többség megalkotta az új Alaptörvényt, amelynek megfelelően a 2014-ben megtartott országgyűlési választás már egyfordulós volt és a képviselői helyek is radikálisan lecsökkentek: 386-ról 199-re. Ebből a Házba 106 képviselő az egyéni választókörzetből, 93 pedig pártlistáról juthatott be. Megszűntek a területi listák, a helyüket átvették a pártlisták, illetve parlamenti mandátumot kaptak a nemzetiségek szószólói.

Az új magyar alaptörvényt a Fidesz-KDNP vezette be, kétharmados többséggel, de a 199 fős parlament ötlete már 2009 februárjában is elhangzott, méghozzá az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc szájából.

Miért csökkent a parlament létszáma 199 főre?

A módosításhoz nem kellett konkrét ok, akkoriban olyasmivel magyarázta a kormány, hogy így gazdaságosabb lesz az államapparátus, az akkori magyar parlament ugyanis európai összehasonlításban túlméretezettnek számított. A kisebb parlament azonban nem hozott olcsóbb államot: a képviselői létszám ugyan csökkent, de az államtitkárok létszáma sokkal magasabb lett.

Az akkori ellenzék természetesen nem hagyta szó nélkül az ügyet, habár sokat nem tehettek a parlament létszámának lefaragása ellen.

Sokan emlékeznek még  Lamperth Mónika nevére,  az MSZP vezérszónoka akkoriban azt mondta: a szocialista frakció úgy döntött, hogy módosító javaslatokat nem nyújt be a szerkezet kialakítása kapcsán, de a kritikai észrevételeit ismerteti. 

Karácsony Gergely, aki akkor még az LMP színeiben politizált az Országgyűlésben, azt mondta, nem lenne szabad az akkori, kétszáz fős tervhez ragaszkodni, mert a vegyes választói rendszert nehéz ekkora létszámra megalkotni. 

Való igaz, végül nem is ragaszkodtak a 200 honatyához, ellenben nem több, hanem eggyel kevesebb lett a parlament létszáma. Ennek okát nem árulták el a döntéshozók, elvileg volt egy olyan elképzelés, hogy abban a ritka esetben, ha senki sem tartózkodik, mindenki jelen van és voksol is, akkor nem alakulhat ki szavazategyenlőség az igenek és a nemek tekintetében.