Miért pont 199 fő az Országyűlés létszáma, miért nem lehet 200?

A 2022. április 3-i választások óta 199 honatya ül az Országgyűlésben, személyükről a négyévente esedékes parlamenti választáson dönthettünk. Bizonyára sokan emlékeznek még, hogy korábban közel kétszer ennyi parlamenti képviselő vitázhatott az ország mindennapjait érintő kérdésekben, ugyanis a rendszerváltás első országgyűlésének még 386 tagja volt. 

A szocializmus bukását követő első szabad országgyűlési választásokat 1990-ben tartották, amely még kétfordulós volt. Akkoriban jóval több egyéni választókerület volt, ugyanis az ország 176 körzetre volt felosztva, amit az 58 országos és 152 területi pártlista egészített ki.

2012-ben nagy változás lépett életbe, az akkori Fidesz-KDNP mint kormányzó többség megalkotta az új Alaptörvényt, amelynek megfelelően a 2014-ben megtartott országgyűlési választás már egyfordulós volt és a képviselői helyek is radikálisan lecsökkentek: 386-ról 199-re. Ebből a Házba 106 képviselő az egyéni választókörzetből, 93 pedig pártlistáról juthatott be. Megszűntek a területi listák, a helyüket átvették a pártlisták, illetve parlamenti mandátumot kaptak a nemzetiségek szószólói.

Az új magyar alaptörvényt a Fidesz-KDNP vezette be, kétharmados többséggel, de a 199 fős parlament ötlete már 2009 februárjában is elhangzott, méghozzá az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc szájából.

Nevetséges törvények, amiket be kell tartani Amerikában, Clint Eastwood is kiakadt az egyiken

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Miért csökkent a parlament létszáma 199 főre?

A módosításhoz nem kellett konkrét ok, akkoriban olyasmivel magyarázta a kormány, hogy így gazdaságosabb lesz az államapparátus, az akkori magyar parlament ugyanis európai összehasonlításban túlméretezettnek számított. A kisebb parlament azonban nem hozott olcsóbb államot: a képviselői létszám ugyan csökkent, de az államtitkárok létszáma sokkal magasabb lett.

Az akkori ellenzék természetesen nem hagyta szó nélkül az ügyet, habár sokat nem tehettek a parlament létszámának lefaragása ellen.

Sokan emlékeznek még  Lamperth Mónika nevére,  az MSZP vezérszónoka akkoriban azt mondta: a szocialista frakció úgy döntött, hogy módosító javaslatokat nem nyújt be a szerkezet kialakítása kapcsán, de a kritikai észrevételeit ismerteti. 

Változott a jóslat: Pár éven belül elkezdődhet a népesség csökkenése

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Karácsony Gergely, aki akkor még az LMP színeiben politizált az Országgyűlésben, azt mondta, nem lenne szabad az akkori, kétszáz fős tervhez ragaszkodni, mert a vegyes választói rendszert nehéz ekkora létszámra megalkotni. 

Való igaz, végül nem is ragaszkodtak a 200 honatyához, ellenben nem több, hanem eggyel kevesebb lett a parlament létszáma. Ennek okát nem árulták el a döntéshozók, elvileg volt egy olyan elképzelés, hogy abban a ritka esetben, ha senki sem tartózkodik, mindenki jelen van és voksol is, akkor nem alakulhat ki szavazategyenlőség az igenek és a nemek tekintetében.