Egyetlen óriási dologban különböznek a katonai repülők a polgári gépektől

A mai repülőgépek többsége gázturbinás sugárhajtóművet használ, amely a nagy sebességgel kiáramló égéstermékek révén szolgáltat iszonyatos tolóerőt. Az első kísérleteket a két világháború között, az 1930-as években végezték ezzel kapcsolatban. Így már nem maradt idő arra, hogy a harcokban sugárhajtású vadászrepülőgépeket használjanak – bár 1944-ben a németek és az angolok is bevetettek ilyeneket, de csak kisebb számban.

A sugárhajtóművek később aztán szerte a világban elterjedtek, ugyanakkor bizonyára sokan észrevettétek, hogy a katonai gépeknél még ma is előszeretettel alkalmazzák az „ősi” propelleres megoldást.

A légcsavar a repülés úttörőiként ismert Wright fivéreknél jelent meg 1903-ban. Működési elve egyszerű, hiszen a motor teljesítményét közvetíti a hordozó közegre, vagyis a levegőre. A légcsavaron a szárnyakhoz hasonló módon felhajtóerő keletkezik, ez segíti a gép felemelkedését.

Hidegrázós: a pókok rendszeresen felrepülenk több kilométeres magasságokba

Olvass tovább...

Olvass tovább...

De vajon mi szól a propeller és a sugárhajtómű mellett, illetve azokkal szemben? Kevesen hinnék, hogy a korszerűtlennek tűnő légcsavar

még mindig sokkal előnyösebb a másik megoldásnál.

Bár a jet-hajtóművek magasabbra emelik és gyorsabban hajtják a gépeket, a hatótávolságuk ugyanakkor kicsi, mert rengeteg üzemanyagot fogyasztanak. A légcsavarosok lassabb sebességet és alacsonyabb repülési magasságot képesek biztosítani, ám sokkal hatékonyabbak, ráadásul csendesebbek is, ami például a katonai légi járműveknél nem előnytelen tulajdonság. Arról nem beszélve, hogy a fel- és leszálláshoz rövidebb kifutópályára van szükségük.

A témában itt láthattok egy látványos TikTok-videót:

Itt pedig azt nézhetitek meg, hogyan hasítja szét a ködöt egy leszálló repülő: