![Az egykori rendőrségi szóvivő állítja, József Attila halála nem öngyilkosság volt, rekonstruálta a költő utolsó óráit](https://hun-maxinewz.b-cdn.net/article/317/1719598569_jozsef-attila-ongyilkossag-garamvolgyi-laszlo-baleset.jpg?width=386&crop=1400%2C577%2C0%2C51)
Olvass tovább...
Jóval a honfoglalás előtt szakadtunk el a Magna Hungariában élt magyaroktól, akik elvileg eltűntek a történelem színpadáról. De hogyan érthetjük meg mégis egy ázsiai kislány számolását?
A magyar nyelvre hajlamosak vagyunk olyan képződményként tekinteni, amely egyedülálló és különleges, legalábbis a kelet-közép-európai térségben mindenképp. Tény, hogy nincs olyan nemzet a közelben, amelynek tagjaival olyan jól megértenénk egymást, mint mondjuk egy olasz egy spanyol személlyel.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a magyarnak ne lennének rokon nyelvei valahol a világban. A finn, a lapp, a hanti, a manysi vagy a permi például meglehetősen közel állnak hozzánk, ami viszont nem jelenti azt, hogy minden különösebb nehézség nélkül el tudnánk beszélgetni egymással.
Olvass tovább...
A középkorban még általánosan ismert volt, hogy Árpádnak a Kárpát-medencébe érkezett magyarjai csupán töredékei voltak a teljes népességnek. Magna Hungariában, vagyis a keleti őshazában ugyanis rengetegen maradtak közülünk, és a 13. századi domonkos szerzetes, Julianus barát éppen az ő felkutatásukra indult, amikor útközben a később Magyarországra is lecsapó tatár veszedelemről hallott, így munkája bevégezetlen maradt.
Feljegyzése szerint a Volgai Bolgárországban (nagyjából a Volga-Káma-Bjelája-Ural folyók által határolt területen) egy olyan magyar asszonyra akadt, akit a keresett őshazából adtak férjhez. A nő elmagyarázta a szerzetesnek, merre vannak a többiek, és az a különös, hogy a beszélgetésük során
Azóta viszont hosszú századok teltek el, és a magyar, valamint a vele rokon nyelvek meglehetősen eltávolodtak egymástól. Sokszor éppen a különbözőségük a bizonyíték a közös eredetre. A magyarban a „három” számnév a finnben kolme, míg a „hat”-ot ők kuusinak mondják, vagyis ami nálunk h-val kezdődik, az náluk k-val. Tehát az azonos helyzetben (jelen esetben a szó elején) lévő hangok azonos módon térnek el – és ez a rendszerszerűség bizonyítja a rokonságot.
Olvass tovább...
Így már nem is annyira meglepő, hogy messze Ázsiában ma is élnek olyanok, akiknek a nyelvét nagyjából meg tudjuk érteni. Hanti- és Manysiföldön például, amely nem tartozik a világ legismertebb térségei közé, elsősorban azért, mert nem alkot önálló államot, hanem Oroszország autonóm közigazgatási egysége az Urál-hegységtől keletre, Nyugat-Szibériában, az Ob folyó környékén.
A hanti nyelvet már csak néhány ezren beszélik, köztük az a kislány, akiről az alábbi videó készült. Egészen megható, ahogyan elszámol hatig, hiszen a magánhangzók még ma is tökéletesen egybecsengenek, csupán a mássalhangzók terén történt némi módosulás. Hallgassátok csak: