Döbbenetes: minden szavát értjük egy idegen kislánynak – előkerültek a keleten maradt ősmagyarok?

A magyar nyelvre hajlamosak vagyunk olyan képződményként tekinteni, amely egyedülálló és különleges, legalábbis a kelet-közép-európai térségben mindenképp. Tény, hogy nincs olyan nemzet a közelben, amelynek tagjaival olyan jól megértenénk egymást, mint mondjuk egy olasz egy spanyol személlyel.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a magyarnak ne lennének rokon nyelvei valahol a világban. A finn, a lapp, a hanti, a manysi vagy a permi például meglehetősen közel állnak hozzánk, ami viszont nem jelenti azt, hogy minden különösebb nehézség nélkül el tudnánk beszélgetni egymással.

Az egykori rendőrségi szóvivő állítja, József Attila halála nem öngyilkosság volt, rekonstruálta a költő utolsó óráit

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A középkorban még általánosan ismert volt, hogy Árpádnak a Kárpát-medencébe érkezett magyarjai csupán töredékei voltak a teljes népességnek. Magna Hungariában, vagyis a keleti őshazában ugyanis rengetegen maradtak közülünk, és a 13. századi domonkos szerzetes, Julianus barát éppen az ő felkutatásukra indult, amikor útközben a később Magyarországra is lecsapó tatár veszedelemről hallott, így munkája bevégezetlen maradt.

Feljegyzése szerint a Volgai Bolgárországban (nagyjából a Volga-Káma-Bjelája-Ural folyók által határolt területen) egy olyan magyar asszonyra akadt, akit a keresett őshazából adtak férjhez. A nő elmagyarázta a szerzetesnek, merre vannak a többiek, és az a különös, hogy a beszélgetésük során

tökéletesen megértették egymást.

Azóta viszont hosszú századok teltek el, és a magyar, valamint a vele rokon nyelvek meglehetősen eltávolodtak egymástól. Sokszor éppen a különbözőségük a bizonyíték a közös eredetre. A magyarban a „három” számnév a finnben kolme, míg a „hat”-ot ők kuusinak mondják, vagyis ami nálunk h-val kezdődik, az náluk k-val. Tehát az azonos helyzetben (jelen esetben a szó elején) lévő hangok azonos módon térnek el – és ez a rendszerszerűség bizonyítja a rokonságot.

Magyar nőt hívtak Afrikában a Hold lányának, páratlan kalandokban volt része a hatalmas kontinensen az egykori rabszolganőnek

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Így már nem is annyira meglepő, hogy messze Ázsiában ma is élnek olyanok, akiknek a nyelvét nagyjából meg tudjuk érteni. Hanti- és Manysiföldön például, amely nem tartozik a világ legismertebb térségei közé, elsősorban azért, mert nem alkot önálló államot, hanem Oroszország autonóm közigazgatási egysége az Urál-hegységtől keletre, Nyugat-Szibériában, az Ob folyó környékén.

A hanti nyelvet már csak néhány ezren beszélik, köztük az a kislány, akiről az alábbi videó készült. Egészen megható, ahogyan elszámol hatig, hiszen a magánhangzók még ma is tökéletesen egybecsengenek, csupán a mássalhangzók terén történt némi módosulás. Hallgassátok csak: