Holttestek repültek át Budáról Pestre Magyarország egyik legnagyobb földrengésekor

Szerencsére Magyarországon ritkák a nagy erejű földrengések, amelyek komoly anyagi kárt vagy sérülést, halált okoznának. A történelem során azonban több jelentős földmozgás is volt. 

A 456-os savariai földrengés a legkorábbi, Magyarország mai területéről feljegyzett rengés. 456. szeptember 7-én következett be Savaria városában, a mai Szombathelyen. Erőssége valószínűleg 6,1-es volt. Budát 1389-ben olyan erős földrengés rázta meg, hogy a várbeli Nagyboldogasszony-templom tornya leomlott.

Ezeknél is különösebb esetet ír le Bánó Attila az 55 meghökkentő történet a magyar történelemből című könyvében. 1578 tavaszán pusztító földrengés sújtotta az akkor már török kézen lévő budai várat. A rengés viharral és jégesővel párosult, ráadásul villámcsapás érte a lőportornyot is. A több ezer mázsányi puskapor hatalmas erejű robbanása török holttesteket és súlyos faldarabokat repített Budáról Pestre.

A sugárzó szépség, avagy nagyszüleink ilyen radioaktív kozmetikumokkal szépültek

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Zolnay László, aki a budavári ásatások régésze volt, Kincses Magyarország című könyvében ír egy  korabeli beszámolóról, amely Hüttel Simontól, Lubenau városának jegyzőjétől maradt ránk:

„Pünkösd hétfőjén éjjel 10 órakor az égen borzalmas dörgés és villámlás volt, amely a lakosságot félelemmel és ijedelemmel töltötte el, majd nagy földrengés is volt, annyira, hogy mindenki – férfiak, nők, nagyok és kicsinyek – felkelt, és senki sem tudta: hova meneküljön.”

Tűz ütött ki és szüntelenül villámlott, a természeti csapások a várat sem kímélték a forrás szerint:

„A vad tűz és villám Budán a várkastélyba csapott. Az ágyúkat, fegyvereket és hasonlókat, valamint az ott lévő embereket elpusztította, a várat feldúlta és annyira tönkretette, hogy csak egyik oldalán levő fala maradt meg. Buda városában több mint ötszáz ház dőlt és zúzódott össze, megrontott mindent, ami benne volt."

A vár börtönében keresztény foglyok voltak bezárva, közülük is sokan életüket vesztették a földrengés során. Az iratok alapján a rabok a Csonkatoronyban voltak, de az összeomlott és agyonütötte a bent lévőket. Akik élve kijutottak, azok is súlyos kéz- vagy lábtöréseket szenvedtek.

3 mozis kasszasiker, ami meglepően pontosan ábrázolja az ókori egyiptomi eseményeket

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A földrengés és a vihar robbanást okozott.

A vihar közepén villámcsapás érte a legjobban óvott helyet, ahol a lőport tárolták. A puskapor berobbant és hatalmas pusztítást végzett. 

„Egy villám a lőportoronyba csapott, és az abban lévő néhány ezer mázsa lőpor felrobbant, ami borzalmas károkat okozott. Mindaz, ami a víztoronyban volt, valamint a bástyákon lévő ágyúk, majdnem mind a Dunába repültek. […] A várkastély kőhalmazzá vált, úgy, hogy borzalmas volt látni. A felrobbant lőpor a köveket messze röpítette, részben a Dunába, részben a pesti földekre, ahol török holttesteket és nagy kőfaldarabokat találtak”

– írta a jegyző a naplójában.

A dokumentum szerint a Dunán állt lehorgonyozva egy hajó a katasztrófa idején, kétszáz törökkel a fedélzetén. A hajót a ráhulló kődarabok elsüllyesztették, a rajta lévők valamennyien a Dunába vesztek.

Néhány évvel ezelőtt Heves megyében volt nagyobb földrengés, az emberek az utcára menekültek: