Szédületes felfedezés: egy piramis látható az ősi magyar krónikában, az egyik király megkoronázásának helyszínén

III. István 1147-ben született Székesfehérvárott, apja halála után néhány nappal, 1162. május 31-én koronázták meg. Az ünnepélyes szertartásról egy iniciálé is készült a Képes Krónikában, amely azonban komoly fejtörést okoz a történészeknek. A képen ugyanis a háttérben egy tökéletesen felépített piramis látható.

A Pilisben van három gúla alakú, mesterségesnek tűnő csúcs, a Három-hegy: az Árpád-vár, Magas-hegy és a Rám-hegy. Elhelyezkedésük az Orion csillagkép méretarányos földi leképezése, elrendezésük ugyanaz mint a gízai piramisoké. A legkisebb csúcs itt is a leghalványabb csillagot jelzi, a legerősebbet pedig a legnagyobbat. A csillagkép további négy pontjának mindegyikénél Pálos kolostor romok találhatók.

Egyes feltételezések szerint III. István megkoronázása nem Székesfehérváron történt, hanem a Pilisben, így kerülhetett fel a piramis is a történelmi ábrázolásra - írta a promotions.hu.  (A kép ITT tekinthető meg.)

A kínai piramisok az egyiptomiaknál is gigászibbak és ősibbek, sok kérdést vetnek fel

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Piramisokat építettek Magyarország területén is?

Sokan kétségesnek tartják, de történészek egy körében makacsul tartja magát az állítás, miszerint a Hortobágyon és az alföldön elhelyezkedő, a honfoglalás előtti időkből származó temetkezési helyként szolgáló kunhalmok is földpiramisok lehettek. Az építmények a bronzkorból származnak, de hogy kik és milyen célból építették, egyelőre rejtély. 

Az űrből kaptak segítséget a maják a piramisok tervezésénél, bizonyíték is van rá

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Miért pont piramisok?

A piramisok építése a világ különböző pontjain több tényezőre vezethető vissza, amelyek közül a legtöbb kulturális vagy vallási vonatkozású. Az egyiptomi piramisok például fáraók sírhelyei voltak, amelyek az örök életet és a feltámadást szimbolizálták. A maja és azték piramisok gyakran vallási rituálék és áldozatok helyszínei voltak, és templomokat építettek a csúcsukon.

A piramisok építése státuszszimbólum is lehetett, ugyanis nagy erőforrásokat és munkaerőt igényelt. Az ilyen építkezések tanulságul szolgáltak az uralkodók társadalmi és politikai jelentőségére vonatkozóan.

A piramis forma rendkívül stabil szerkezet, amely lehetővé teszi, hogy extrém méretűre építsék anélkül, hogy összeomlana. Az alul szélesebb alap felfelé haladva fokozatosan szűkül, ami rendkívüli stabilitást biztosít.

Ez a forma különösen hasznos volt olyan korokban, amikor a fejlett építészeti technológiák és anyagok még nem álltak rendelkezésre. A legellenállóbb anyagokból épült piramisok több ezer éven át fennmaradtak.