Kiderült, miért érezzük úgy, hogy egyre gyorsabban telik az idő

Százhúsz éve tudjuk, hogy az idő relatív. Albert Einstein speciális relativitáselméletről szóló tanulmánya teljesen átformálta az időről és térről való gondolkodásunkat, habár hiába vezette le következetesen gondolatait, az abszurdnak ható elméletet csak évekkel később ismerte el a tudományos világ. Persze nem kell tudósnak lenni ahhoz, hogy észrevegyük, az idő nem mindig ugyanolyan ütemben telik.

A gyerekek számára a nyári vakáció egy életre szólhat, a felnőtteket azonban rendszerint meglepi, hogy alig kezdődött el a szünidő, máris menni kell a papírboltba füzetet, ceruzát, radírt venni a következő tanévre. Ugyanez az anomália húzódik meg az olyan mondatok mögött, mint a: Nahát, máris itt a húsvét? Még most volt szilveszter.

Szalad az idő.

Észrevehetjük, hogy minél idősebbek vagyunk, annál gyorsabban telnek az évek. A jelenséget azzal szoktuk magyarázni, hogy a felnőttekre több felelősség hárul, gyakran ki sem látszunk a munkából, ráadásul ott a sok tennivaló a háztartásban, a gyerekneveléssel járó feladatok és egyéb kötelezettségeink miatt mintha nem is lenne elég napi 24 óra. 

Ám a kutatások kimutatták, hogy bár a fentiek sok időt vesznek igénybe, nem ezek a fő felelősek azért, hogy az évek előrehaladtával úgy érezzük, felgyorsult az idő.

A két legnépszerűbb elmélet közül az egyik a belső biológiai óránkat hibáztatja, a másik szerint ahogy idősödünk egyre kevesebb új dolgot tapasztalunk meg, nem éljük meg az új élmények feldolgozásával járó élményt, amely során megállunk egy kicsit memorizálni az eseményeket. A kisgyerek mozgásán és arckifejezésén ezt a jellegzetes pillanatot naponta többször is láthatjuk. A sok új inger hatására agyunknak tovább tart az információ feldolgozása, így az időtartam hosszabbnak tűnik.

Azonban a kutatók szerint ezek közül egyik sem magyarázza meg, miért rövidül az idő. Tanulmányozni kezdték hát az agyi tevékenységeket és bizarr következtetésre jutottak. 

Az agyunk az időt a már megélt évekhez arányosan méri.

Ez magában foglalja az életkor megduplázódásának összehasonlítását, és az ilyen periódusok közötti azonos értékű hozzárendelést. Egyszerűbben fogalmazva,

az 5 és 10 év közötti, valamint a 40 és 80 év közötti éveket visszamenőlegesen ugyanolyan hosszúnak érzékeljük. 

Mivel az utóbbi esetben négy évtized, az elsőben pedig mindössze öt év telt el, könnyen belátható, hogy az idősebbek miért érzik úgy, hogy gyorsabban telnek az évek.

Az idő legnagyobb szakértője Albert Einstein, emlékét sok mendemonda őrzi, de a közhiedelemmel ellentétben sosem bukott meg az iskolában, viszont az igaz, hogy halála után a boncmester ellopta az agyát. Megkapta a Nobel-díjat, azonban nem a világformáló relativitás elméletéért. Hat ország állampolgárságát is magáénak tudhatta életében, pedig volt olyan időszak is, amikor egy sem volt neki. További érdekességeket mutat be Einsteinről az alábbi videó:

Forrás: Conversation