Megoldódott az Ötzi-rejtély, az 5300 éves jégember sorsa igazi kalandregény

Ötzi, a jégember egy nagyszerű állapotban megőrzött ősi múmia, amit 1991-ben fedeztek fel az Alpokban, az osztrák-olasz határ közelében. Kezdetben volt is egy kis perpatvar abból, hogy Ausztria vagy Olaszország múzeumába kerüljön a különleges lelet, végül Olaszországba került, most is a bolzanói Dél-Tiroli Régészeti Múzeumban nyugszik. 

A jégember maradványait egy német házaspár, Erika és Helmut Simon fedezték fel, akik először azt hitték, hogy a férfi legfeljebb néhány évtizeddel korábban hunyt el a havas, zord tájon. Ám a kutatók hamar kiderítették, hogy időszámításunk előtt 3400 és 3100 között élt, tehát körülbelül 5300 éves lehet.A jég és a hó állandó jelenlétének köszönhetően a test kivételesen jó állapotban maradt meg.

A későbbi vizsgálatokból kiderült az is, hogy tetoválások tarkították a jégember testét. Ezek valószínűleg terápiás céllal készültek, és különböző egészségügyi problémák orvoslására voltak hivatottak, például izületi fájdalom ellen. 

A modern technikának köszönhetően kimutatták azt is, hogy Ötzi többféle betegségben szenvedett.

Az ízületi gyulladáson kívül érszűkülettel is küzdött. A jégember mellett megtalált tárgyak közül kiemelkedik egy rézfejsze, egy tűzgyújtó készlet, de megtalálták a teste mellett az íját, a hozzá tartozó nyilakkal együtt. 

Emellett a kecskebőrből készült kabátja, nadrágja is különleges leletnek számít, ahogy a medve bundából készült, szarvasbőr pántokkal ellátott csizmája is, amely szalmával volt kitömve a hideg ellen. Ezek a jó állapotban megmaradt tárgyak, sok-sok információt adtak a kor technológiai fejlettségéről és a jégember életmódjáról.

Ötzi halálának oka hosszú ideigrejtély volt. 

Eleinte azt hitték, hogy a 45 éves férfi kihűlés miatt halt meg, de aztán a biorégészek megállapították, hogy a hátába szúródott egy nyílvessző, illetve több embertől származó vérnyomot is találtak rajta. Ebből azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy valamiféle csetepatéba keveredhetett az utolsó óráiban, menekülnie kellett és ekkor érte hátulról a lövés, ami a halálát okozta. 

Ötziről kiderült az is, hogy laktózérzékeny volt, ami összhangban áll a neolitikus korra jellemző táplálkozási szokásokkal, amikor még nem fogyasztottak tejet az emberek.

Ötzi gyomrában és beleiben különböző növényi és állati eredetű maradványokat találtak. Ebből következtethetünk arra, hogy mi volt az utolsó vacsorája. A gyomortartalom elemzése során kiderült, hogy kőszáli kecskét ehetett és gabonaféléket fogyasztott mellé. Ezek mind fehérjében és szénhidrátban gazdag élelmiszerek, ami arra utal, hogy a jégember jól kiegyensúlyozott étrendet követett és jómódú lehetett. 

A kutatók jelentős mennyiségű zsírt is találtak a gyomrában, ami logikus, hiszen a hideg alpesi környezetben a zsír egy fontos energiaforrás.

Kiderült az is, hogy Ötzi az utolsó napon az alpesi réteken és erdőkben sétált, növények, virágok közt, ezt a testében megtalált pollenekből derítették ki a régészek.

Ennek köszönhetően a kutatók rekonstruálták az évszakot, amikor Ötzi meghalt, a vizsgálatok szerint ez késő tavasszal vagy nyár elején történhetett.

A jégember beleiben azonban nemcsak étel volt, hanem ostorféreg pete is, ami arra utal, hogy parazitákkal küzdött. Ez sem meglepő, hiszen 5300 évvel ezelőtt az élelmiszerek és a víz is gyakran szennyezett volt különböző kórokozókkal.

Forrás: MTA