Feljegyzések említik meg, hogy mi rejtőzik a piramis mélyén. A tudósok több okból kifolyólag is ódzkodnak a sír felnyitásától.
A piramisok a világ legtitokzatosabb építményei közé tartoznak, a világ számos táján találkozhatunk velük, és emiatt is született már erről az összefüggésről számtalan összeesküvés-elmélet, hogy egymáshoz is közük lehet. Annak ellenére, hogy a távolság köztük akár több tízezer kilométer is lehet. Az egyiptomi és maja, illetve azték piramisok mellett az utóbbi időben a legtöbbször a kínai sírhelyekről, a kínai piramisokról írnak.
Felkapott téma lett, hiszen egyelőre nem merik kinyitni ezeket. A tudósok és szakértők ódzkodnak megnyitni az épületet, a sírboltot azért is, mivel úgy gondolják, hogy nincs egyelőre olyan technológia, amely segítségével a bent fekvő és felbecsülhetetlen értékű leleteket, kincseket meg tudnák őrizni az utókornak, a régészek előtt ugyanis mindig a világ egyik leghíresebb felfedezőjének, a legendás Trója megtalálójának, Heinrich Schliemann-nak a példája fekszik, aki sietségében nagyon sok felbecsülhetetlen értékű leletet károsított meg.
A Netflixre nemrég felkerült dokumentumfilmben, Az agyaghadsereg rejtélyei címre hallgató filmben is érintik a témát.
1974-ben egy szenzációs felfedezés következett Kínában, méghozzá Shaanxi tartományban, amikor az agyaghadsereg mellett megtalálták Kína első császárának sírját is. Csin Si Huang-ti időszámításunk előtt 221 és 210 között uralkodott, és nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy örökké akar élni. A vágya végül nem úgy sikerült, ahogy tervezte, de célját így is elérte.
A sírban feltehetőleg szörnyű csapdák várják azokat is, akik be szeretnének merészkedni, erről pedig mesélnek a feljegyzések, még ha csupán szűkszavúan is. Sima Qian történetíró nem is olyan sokkal a császár halála után jegyezte fel, hogy számszeríjak garmadája figyelheti azokat, akik bemerészkednek a sírboltba, és ezek meg is vannak töltve.
Így néznek ki Kína piramisai:
(Forrás: IFLScience, Chemistry World)