A bagdadi elem néven ismert rejtélyes tárgy régóta lenyűgözi a tudósokat.
A történelem során számos olyan heuréka-pillanat és áttörést jelentő találmány született, amelyek formálták a modern életünket. Az elektromosság felfedezése kétségtelenül az egyik legforradalmibb fejlemény volt, amely számos egyéb lenyűgöző technológiai innovációhoz vezetett.
Az évszázadok során számos tudós és feltaláló járult hozzá az elektromosság megértéséhez és hasznosításához. Azonban léteznek olyan lenyűgöző felfedezések is, amelyek feltalálója ismeretlen maradt, és amelyek közel 2000 évesek. Például 1936-ban, Bagdad közelében, egy vasútvonal építése során a munkások egy ősi eszközre bukkantak, amely később „Bagdadi Elem” néven vált híressé.
Ezt a különleges edényt a Bagdad melletti Khujut Rabuban találták, és becslések szerint körülbelül 2000 éves lehet. Az edény egy ecetes oldattal töltött agyagedényből állt, amelyben egy rézhengerbe zárt vasrúd helyezkedett el. Megdöbbentő módon ez a konfiguráció körülbelül 1,1-2,0 voltos elektromos áramot tudott termelni.
1938-ban Wilhelm Konig német régész adta az edény első részletes leírását, felismerve annak elektromos akkumulátorra emlékeztető jellegét. Később Willard F. M. Gray amerikai tudós rekonstruálta az eszközt, és megerősítette annak elektrokémiai képességeit, amikor olyan elektrolittal töltötte meg, mint például a szőlőlé.
A tudományos közösség továbbra is vitatkozik ezen edények valódi funkciójáról. Míg egyesek úgy vélik, hogy ezek az eszközök elektromos akkumulátorokként működtek, mások szkeptikusak, és további kérdéseket vetnek fel eredetükkel és rendeltetésükkel kapcsolatban. Ha valóban elemek voltak, akkor kik készítették őket, és mire használták?
Sajnos az arab hódítások során a 7. században számos iráni irodalmi forrást és könyvtárat megsemmisítettek, így nincs írásos feljegyzés az edények pontos funkciójáról.
A rendelkezésre álló adatok alapján a tudósok úgy vélik, hogy ezek az elemek galvanizálásra szolgálhattak, például egy fém (arany) rétegének felvitelére egy másik fém (ezüst) felületére. Ez a technika még ma is használatos Iránban.
A Bagdadi Elem felfedezése kétségbe vonja a korábban elfogadott elméleteket, mivel arra utal, hogy az akkumulátor ötlete jóval a híres tudós, Alessandro Volta találmánya előtt is létezhetett. Az elektromosság és a villamos energia fejlődésének meghatározó pillanatai közé tartozik az ókori egyiptomiak felfedezése is, akik i. e. 2750 körül már megfigyelték az elektromos halak által kibocsátott elektromosságot.
A milétoszi Thalész i. e. 500 körül felfedezte, hogy könnyű anyagok, például szőr vagy toll borostyánhoz dörzsölésével statikus elektromosságot lehet előidézni. Ez a felfedezés közel 2000 éven át ismeretlen maradt, mígnem William Gilbert 1600-ban jelentős előrelépést tett a statikus elektromosság megértésében.
Ha a Bagdadi Elem valóban egy akkumulátor volt, akkor Alessandro Volta találmánya, a modern akkumulátor, akár 1600 évvel is később születhetett meg, mint az első ilyen eszköz. Ez a felfedezés új fényben mutatja be az elektromosság történetének korai fejezeteit, és rávilágít arra, hogy a múltban sokkal több tudás és technológiai fejlesztés létezett, mint amit korábban feltételeztünk.
forrás: Arkeonews