Az esztergomi bazilika rejtélyes szimbóluma a magyarok őshazájának bizonyítéka lehet

A hivatalos történetírás szerint a magyarság 896-ban érkezett a Kárpát-medencébe, majd a honfoglalás évei után, 1000-ben Szent István alapította meg a keresztény magyar államot. Az elmúlt ezer év során számos viszontagságon mentünk keresztül, de mindezek ellenére ma is itt vagyunk Európa szívében, mint egy önálló nemzet. Történelmünk, különösen a keresztény Európába való beágyazódásunk, jól dokumentált, ám az ezt megelőző időszakot sok találgatás és bizonytalanság övezi.

Rejtélyes Eredet: Ázsia és a Hunok

Árpád honfoglalása előtti időszak eredetének kérdése sokáig vitatott volt. Az általánosan elfogadott elméletek szerint a magyarság Ázsiából érkezett. A 19. századig a finnugor elmélet megjelenéséig, amely Hunfalvy Pál nyelvészeti munkájára épült, a hun származástudat volt a meghatározó.

Ez a hun rokonságot hangsúlyozta, és a nemesség valamint a lakosság körében is elterjedt volt. A Képes Krónika is hun-magyar rokonságról beszél, Nimród királytól származtatva a hunokat, Attilát is őseink között említve. A hun-magyar kapcsolatot nemcsak a középkori krónikák, hanem a különböző helynevek is támogatták, amelyek Hungáriát a hunok lakhelyeként azonosították.

Az Esztergomi Várkápolna Oroszlánjai

Egy érdekes elem, amely a magyarság ázsiai gyökereire utal, az esztergomi várkápolna oroszlánjai. Az 1100-as években, III. Béla uralkodása alatt épült várkápolna eredetileg 7 pár, azaz 14 oroszlánt ábrázolt. Bár az oroszlán gyakori motívum a középkori európai heraldikában, az esztergomi oroszlánok rendkívül gazdag szimbolikával rendelkeznek, ami eltér a kontinens többi ábrázolásától.

Egyes magyarságkutatók, mint például Pap Gábor történész és művészettörténész, összefüggésbe hozták ezeket a szimbólumokat az ősi sumér ábrázolásokkal:

Az oroszlánokon található ékírásos jelek és az életfa motívumok mély jelentéstartalommal bírnak, amelyben spirituális, történelmi és térképészeti tudás is fellelhető. Az oroszlán szimbolikája fontos szerepet játszik őseink tudásának megértésében, és további érdekességeket találhatunk az interneten, ahol még több részletet olvashatunk erről a témáról, például EZEN az oldalon, ahol a magyarságkutató körökben elismert Badinyi Jós Ferenc gondolatait olvashatjuk el a témában.