maxinewz.hu
Keresés
Menü megnyitás
Borítókép:  Profimedia

Akkoriban az embereknek a kreativitásukat is használni kellett, hogy alternatívát találjanak.

Habár az emberiséggel egy idős a hátsónk kitörlése, az nem mindig volt egyértelmű, hogy letépünk pár papírt egy gurigáról, miután végeztünk a porcelántrónon. Ha megvizsgáljuk a történelmünket, akkor látszik, hogy kultúrától, a terület klímájától, a társadalmi hierarchiában elfoglalt helytől és elérhetőségtől függött, hogy az emberek mit használtak az adott időszakban.

Kezdetek

Nem sokat tudunk arról, hogy az ősemberek mivel törölték ki, miután elvégezték a dolgukat, de egyes források megalapozottan engednek arra következtetni, hogy gyakorlatilag bármit, ami a keze ügyébe került: leveleket, botokat, mohát, homokot, vizet, a mezőgazdaság elterjedése után szénát vagy kukoricahéjat, hidegebb vidékeken havat – gyakorlatilag az adott klíma határozta ezt meg.

Az első dokumentált példák a vécépapír elődjére vonatkozóan a Római Birodalom időszakából származnak: egy „terzórium” nevű tárgyat használtak, ami lényegben egy botra kötözött tengeri szivacsdarabka volt, amit sós vízben vagy ecetben tároltak. Belegondolni is rossz abba, ahogy ez a két anyag hozzáér az ember hátsó feléhez.

A római időkben a köznép nyilvános illemhelyeket használt, és a kifejezetten szegény régiókban csak egyetlen terzórium jutott több emberre – nem meglepő tehát, hogy nagyon komoly gondot okoztak a fertőzések, hiszen csak olyan szivacsdarabot használtál, amit más már használt. Szerencsésebb helyzetben voltál gazdagként: akkor saját gyapjúpamacsod volt, amit rózsavízbe mártottál, és még csak meg sem kellett osztani.

Az ókori görögöknél ennél sokkal rosszabb volt a helyzet, úgynevezett „osztrakát” használtak. Hogy mi is volt az osztraka? Egy kerámiadarab, amit – ha szerencséd volt – simára formáltak a sarkokon. Ez a módszer ráadásul indokolatlanul népszerű volt, az igazán piti emberek ráadásul még ellenségeik neveit is ráírták a törlésre használt kerámiadarabra, erre még régészeti leleteket is találtak.

A kínai felfedezés

Ha az ókori Kínát nézzük, akkor a régi Selyemút ad jelet mindenki számára, a tudósok ugyanis itt akadtak rá mintegy 2000 éves szalakákra, csecsukra és csugikra. Hogy mik is ezek? Általában bambuszból kifaragott, spatulához hasonló formák, amiket egy kendővel vagy papírral körbetekertek. Bizony, nagyon úgy tűnik, hogy a legelső vécépapír Kínához köthető.

Nem lehet ezt meglepőnek nevezni, hiszen a papírgyártás Kínából ered, az első toalettpapír feljegyzés pedig szintén: Kr.e. VI. században egy Jen Csi-Cui nevű oktató jegyezte fel, hogy olyan papírokat nem kíván használni a hátsótörléshez, amin fontos idézetek vagy bölcsek nevei vannak, csak olyanokat, amikért nem kár.

Kína azért is fontos állomás a WC-papír szövevényes történelmében, mert míg a 14. század végére teljesen elterjedt a papír Keleten (főleg a kínai államigazgatásban), addig a Föld nyugati féltekén még kellett pár évszázad, hogy az emberek rendesen papírt kezdjenek el használni nemes dolguk elvégzése után.

Európa lemarad

Az öreg kontinensen egészen a 16. századig nem volt nyoma a vécépapír használatának, ellenben sikerült túllépni a kerámia vagy a közös szivacs alkalmazásán: vízzel mosták ki az emberek a feneküket nagy dolog után. Az európaiak akkoriban úgynevezett „bidét” használtak, ami kifejezetten arra szolgált, hogy az ember kimosakodjon a végtermékből.

Nem csak az európai, de az észak-afrikai, az ázsiai és a közel-keleti kultúra is egy időben magához ölelte a víz használatát, előfordult olyan is, hogy előbb kézzel törölköztek ki, majd azt mosták meg. Ehhez kötődik az is, hogy elsősorban jobb kézzel fogunk kezet, és nem ballal, mert a bal kezet tartották akkor a mocskos kéznek.

Ami még kifejezetten érdekes, hogy a tengerészek mit használtak: akkoriban nekik sem volt papír, így a hajókötél vízbe lógó részét alkalmazták. Egyszerű volt a helyzet, megtörölték a megtörölni valót és visszadobták a kötél koszos részét a vízbe, az óceán pedig már elvégezte a többit, így mindig tiszta kötél állt rendelkezésre.

Mondani sem kell, hogy nagy öröm ez az emberiség számára, hogy nem kell többet cserépdarabokkal, kötelekkel, mohával és mindenféle vad dologgal törölnünk, hanem már vécépapírok széles választéka áll a rendelkezésre. Nem csak kényelmi, hanem higiéniás szempontból is a történelem egyik legjobb találmánya volt, ezért örökké hálásnak kell lennünk.

Ha még többet akarsz tudni a WC-papír történelméről, kattints erre a videóra:

(Forrás: Cottonelle)