Földönkívüli eredetű kincset találtak, ez új lehetőségeket nyit meg az emberiség előtt

A mindenki által vágyott, a gazdagság és pompa szimbólumának tartott gyémántokról közismert, hogy valójában a közönséges szén módosulatai. Létrejöttükhöz ugyanakkor speciális körülmények (elsősorban nagy nyomás és 900–1300 Celsius-fok közötti hőmérséklet) szükséges, ezért számítanak ritkának.

A fenti feltételek a földkéreg kontinentális lemezei alatt, illetve meteoritbecsapódások helyén adottak leginkább, bár ma már mesterségesen is elő tudunk állítani ipari gyémántokat. Azok nem is különösebben drágák, vágásra, fúrásra, csiszolásra, őrlésre használjuk őket különféle gépekben.

A természetes (bányászott) gyémántok közül a Kohinoor nevű a legértékesebb, ennek árát tulajdonképpen meg sem lehet határozni. Eredetileg 793 karát tömegű volt, de a vágás, polírozás után 105,6 karátos „csoda” maradt belőle. Indiából került elő, és

ma a brit királyi koronát ékesíti.

Vajon mekkora értéke lehet egy földönkívüli gyémántnak? A kutatók a közelmúltban találták meg ebből a ritkaságból az eddigi legnagyobbat, amely nyilvánvalóan tudományos szenzációvá vált.

Feltevések szerint bolygók ütközése során keletkezett, vagyis rendkívüli és ritka esemény következtében. Valójában két protobolygó (ez a bolygó „embrionális” változatát jelenti) karambolozhatott, és a „kincs” így juthatott egy meteorit belsejébe.

A gyémánt csupán néhány tizedmilliméteres, lényegében mákszemnyi, ám a keletkezéstörténete és űrbéli eredete miatt rendkívül értékes, tudományos szempontból mindenképp. A Naprendszerünk korai időszakából való, amikor a formálódó, kisebb bolygók viszonylag gyakran ütköztek egymással, illetve termetesebb aszteroidákkal.

A frankfurti Goethe Egyetem szakemberei szerint a lelet egyértelműen megcáfolja, hogy gyémántok csakis a bolygók belsejében keletkezhetnek, sőt az égitesteknek legalább Merkúr méretűeknek kell lenniük, hiszen itt van rá az ellenpélda.

A kisebb bolygók ütközésekor keletkező meteoritok általában nagy mennyiségben tartalmaznak szenet, köztük grafitot és nanogyémántokat. Ezek biztosan nem a légkörbe való belépés során alakulnak ki, hiszen akkora hőmérsékleten és nyomáson az egész meteorit megsemmisülne, nem jönne létre benne gyémánt.

Dollármilliókat érő meteorit: