Több oka is van annak, hogy a régész szakemberek ötven évvel a megtalálása után sem nyitják ki a sírt.
Miközben a Hold és a hozzánk legközelebbi bolygó meghódításán törik magukat a világ legelismertebb szakemberei, van egy ősi kínai sír, amit senki sem mer felnyitni. A régészek több okból is haboznak feltárni az első kínai császár, Csin Si Huang-ti (neve többféle formában is megtalálható, magyarra fordítva azt jelenti: a kezdő császár) sírját, amit fél évszázada találtak meg kínai földművesek.
A magyarázat többrétű, először is a császár sírjának felnyitása komoly technikai kihívásokat jelent, a jelenlegi technológia nem biztos, hogy képes megőrizni a tárgyakat és információkat az eredeti állapotukban, amikor a sírt felnyitják. A császár testének és a sír belsejének konzerválása is speciális körülményeket igényel. Történelmi kudarc lenne, ha a lelet azért menne tönkre, mert nem voltak elég körültekintőek a bolygatása során.
Az ókori feljegyzések szerint a sírt nagy mennyiségű higannyal töltötték meg, hogy megvédjék a császárt a sírrablóktól. A modern tudományos vizsgálatok megerősítették, hogy a sír környezetében magas higanykoncentráció található, ami komoly egészségügyi kockázatot jelentene a régészek számára.
A technikai és egészségügyi kockázat mellett van egy harmadik komoly érv amellett, hogy a sír zárva maradjon. Csin Si Huang-ti Kína egyik legnagyobb történelmi alakja, és sírját sokan szent helynek tekintik. A kínai kulturális és vallási hagyományok tiszteletben tartása érdekében a sír felnyitása csak alapos megfontolás után történhet meg.
Kína köztudottan erősen védi a régi kultúrákból fennmaradt emlékeket, a Hszien város közelében lévő, negyven ősi kínai piramist is évtizedekre elzárta a külföldi kutatók elől.
Sok régész úgy véli, hogy nem szabad elkapkodni semmit, érdemes várni a technológia további fejlődésére. A jövőben olyan fejlettebb technikák állhatnak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a sír felnyitását és a benne lévő tárgyak megőrzését anélkül, hogy károsodnának.
Csin Si Huang-ti, az első kínai császár, i. e. 221-től i. e. 210-ig uralkodott. Eredeti nevén Ying Zheng, Csin állam királya volt, mielőtt egyesítette Kínát és megalapította a Csin-dinasztiát. Ő volt az első uralkodó, aki a császári címet használta, és jelentős reformokat vezetett be a kormányzásban, a gazdaságban és a társadalomban, amelyek hatással voltak a későbbi kínai történelemre is.
Sírját 1974-ben fedezték fel kínai földművesek, akik kutakat ástak a Shaanxi tartományban található Hszien város közelében. A felfedezés során először a híres agyaghadsereg egy részére bukkantak rá, amely a sír egyik legjelentősebb része.
Azóta a terület intenzív régészeti kutatás tárgyává vált, és az ásatások során több ezer agyagkatonát, harci szekereket, fegyvereket és egyéb tárgyakat találtak. Az agyaghadsereg és a sírkomplexum azóta is a világ egyik legfontosabb régészeti lelőhelye.
Az első kínai császár elképesztően rövid idő alatt lett sikeres, államformáló politikus és katonai vezető, életének fontosabb állomsait foglalja össze ez a rövid videó:
Forrás: Indy100