Kiderült, miért nincs feje sok római szobornak, nem magától esett le

Amikor egy múzeum bemutat egy műalkotást, megpróbálják az egész műtárgyat egyben a közönség elé tárni. Ritkán látni olyan festményt, amelyről a vászon fele hiányzik, azonban más a helyzet a szobrokkal. Furcsa módon főleg az ókori római szobrokra igaz, hogy bármelyik klasszikus művészeti múzeumban is vannak kiállítva, legtöbbször letört orral, karral vagy épp fej nélkül láthatók. A csonka római szobrok nagy száma nem véletlen.

A történészek régóta szeretnék megfejteni, miért maradt fenn olyan sok fejetlen római szobor

„A kérdés megválaszolásához régészeti CSI munkára van szükség, amely során a törést vizsgálják meg műszerekkel a szakemberek”

– mondta Rachel Kousser, a Brooklyn College és a New York-i City University művészettörténész professzora.

Bár gyakran nem lehet pontosan tudni, hogyan veszítette el a fejét egy-egy szobor, akadnak gyakori hasonlóságok, amelyek több műalkotáson is felfedezhetők. Ezt felismerve a régészek arra kezdtek gyanakodni, hogy szándékosság állhat a háttérben.

Szállítás közben is letörhet egy szobor feje

Kousser szerint az első és leghétköznapibb ok, amiért oly sok szobor elveszíti a fejét, az az, hogy a nyak az emberi test természetes gyenge pontja, a test többi részénél általában vékonyabb. 

Amikor egy szobrot elvisznek egyik helyről a másikra, a nyak az első, ami eltörik. Emiatt ma már csak ritkán és szigorú elővigyázatosság mellett szállítanak egyik helyről a másikra ilyen műalkotásokat.

Szándékos történelemhamisítás állhat néha a háttérben

A törött fej nem mindig baleset következménye, régen a rómaiak szándékosan törték össze vagy fejezték le a legnagyobb uralkodókat ábrázoló szobrokat is. A „damnatio memoriae” elnevezésű eljárás során a római szenátus megszavazhatta egy korábbi, ellenszenves császár emlékének teljes eltörlését a halála után. A hírhedt Néró császár volt az egyik példa erre.

Praktikus okai is lehetnek

Olyan római szobrok is fennmaradtak, amelyeket készítőik szándékosan cserélhető fejjel készítettek el. Kenneth Lapatin, a Los Angeles-i J. Paul Getty Múzeum régiségkutatója szerint ez lehetővé tette számukra, hogy különböző anyagokat használjanak a testhez és az archoz vagy különböző szobrászok dolgozzanak ugyanazon az alkotáson. Emellett a megrendelő is dönthetett úgy, hogy időnként lecseréli a fejet, annak megfelelően, hogy mit szeretne sugallni, milyen érzelmet szeretne kifejezésre juttatni ezáltal. 

A Római Birodalommal kapcsolatban több tévhit is felbukkant már a történelemben, ebből néhányat azóta megcáfoltak:

Forrás: LiveScience