Lelepleződött a kínai agyaghadsereg titka, ezért maradtak sértetlenek a fegyverek 2000 év után is

Brit és kínai régészek, történészek és más kutatók több mint tíz éven át tartó vizsgálata során kiderítették, hogyan maradhattak szinte teljesen épen a több mint 2200 éves kínai agyaghadsereg katonáinak fegyverei.

A spirituális célt szolgáló különleges műalkotások állagmegőrzése a körülöttük lévő föld összetételének köszönhető és nem a fegyvereken talált krómbevonatnak, ahogyan ezt korábban hittük.

Az agyaghadsereg első katonáját 1974 márciusában fedezték fel, négy méter mélyen a föld alatt. Ezek a szobrok őrizték az első kínai császár, Csin Si Huang sírját. A hadsereg egy valódi, csatába induló katonai közösségre hasonlít: körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 ló, és 150 lovas szobrát találták meg fél évszázaddal ezelőtt.

Az élethű szobrokat a császárral együtt temették el, hogy biztosítsák uralmát a túlvilágon is. A hadsereg figurái között megtalálhatóak katonák, földművesek, nők és lovak is, amelyek magassága 184-197 centiméter között változik a hadseregben betöltött szerepük szerint.

A kínai piramisok az egyiptomiaknál is gigászibbak és ősibbek, sok kérdést vetnek fel

Olvass tovább...

Az agyaghadsereg bronz fegyverei szinte sértetlenek

A fegyverek szerves anyagból készült részei az elmúlt több mint kétezer év alatt jelentősen megkoptak, de a bronzból készült részek kivételesen jó állapotban maradtak fenn.

Korábban a kutatók azt hitték, hogy a Csin-dinasztia fegyverkészítőinek kivételes korróziógátló módszerei biztosították a fegyverek tökéletes megmaradását.

A gödrökben talált több száz tárgy elemzése során a kutatók észrevették, hogy a legjobb állapotban fennmaradt bronzfegyvereken nincs krómbevonat.

Hasonló földi környezetet hoztak létre egy kamrában, és kiderült, hogy a hsziani földbe eltemetett bronz tárgyak még négy hónap után is megőrizték eredeti állapotukat az igen szélsőséges páratartalom és hőmérsékleti körülmények között, míg a brit földbe temetett bronzeszközök súlyosan korrodálódtak.

A hsziani föld mérsékelten lúgos, alacsony szervesanyag tartalmú és aprószemcsés.

„A helyi föld különleges összetétele bizonyos mértékben megmagyarázza a jó állapotban való fennmaradást, de még mindig lehetséges, hogy a Csin-dinasztia egy rejtélyes technológiai folyamatot fejlesztett ki, amelyet még tovább kell kutatnunk" – mondta Li Hsziu-csen, a kínai múzeum kutatója.