maxinewz.hu
Keresés
Menü megnyitás
Borítókép:  Profimedia
Maxinewz

Az agyaghadsereg első darabját ötven évvel ezelőtt találták meg.

Brit és kínai régészek, történészek és más kutatók több mint tíz éven át tartó vizsgálata során kiderítették, hogyan maradhattak szinte teljesen épen a több mint 2200 éves kínai agyaghadsereg katonáinak fegyverei. 

A spirituális célt szolgáló különleges műalkotások állagmegőrzése a körülöttük lévő föld összetételének köszönhető és nem a fegyvereken talált krómbevonatnak, ahogyan ezt korábban hittük.

Az agyaghadsereg első katonáját 1974 márciusában fedezték fel, négy méter mélyen a föld alatt. Ezek a szobrok őrizték az első kínai császár, Csin Si Huang sírját. A hadsereg egy valódi, csatába induló katonai közösségre hasonlít: körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 ló, és 150 lovas szobrát találták meg fél évszázaddal ezelőtt. 

Az élethű szobrokat a császárral együtt temették el, hogy biztosítsák uralmát a túlvilágon is. A hadsereg figurái között megtalálhatóak katonák, földművesek, nők és lovak is, amelyek magassága 184-197 centiméter között változik a hadseregben betöltött szerepük szerint.

Az agyaghadsereg bronz fegyverei szinte sértetlenek

A fegyverek szerves anyagból készült részei az elmúlt több mint kétezer év alatt jelentősen megkoptak, de a bronzból készült részek kivételesen jó állapotban maradtak fenn. 

Korábban a kutatók azt hitték, hogy a Csin-dinasztia fegyverkészítőinek kivételes korróziógátló módszerei biztosították a fegyverek tökéletes megmaradását.

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a bronzfegyvereken található krómbevonat csupán dekorációs célt szolgált, nem pedig a korrózió megelőzését. 

A gödrökben talált több száz tárgy elemzése során a kutatók észrevették, hogy a legjobb állapotban fennmaradt bronzfegyvereken nincs krómbevonat. 

Hasonló földi környezetet hoztak létre egy kamrában, és kiderült, hogy a hsziani földbe eltemetett bronz tárgyak még négy hónap után is megőrizték eredeti állapotukat az igen szélsőséges páratartalom és hőmérsékleti körülmények között, míg a brit földbe temetett bronzeszközök súlyosan korrodálódtak. 

A hsziani föld mérsékelten lúgos, alacsony szervesanyag tartalmú és aprószemcsés. 

„A helyi föld különleges összetétele bizonyos mértékben megmagyarázza a jó állapotban való fennmaradást, de még mindig lehetséges, hogy a Csin-dinasztia egy rejtélyes technológiai folyamatot fejlesztett ki, amelyet még tovább kell kutatnunk" – mondta Li Hsziu-csen, a kínai múzeum kutatója.

via