Az amerikai elnök egy magyar politikust idézett, a híres gettysburgi beszédet Kossuth Lajos szavai is inspirálhatták

Abraham Lincolnt még bő 150 év távlatában is az amerikai történelem egyik legjobb elnökének tartják, akinek kulcsszerepe volt abban, hogy az amerikaiak szégyenfoltjának számító rabszolgaságot felszámolják. Lincoln remek szónok volt, a leghíresebb beszédét pedig nem más, mint Kossuth Lajos inspirálhatta.

Lincoln ugyanis 1863. november 19-én, a Pennsylvania állambeli Gettysburg melletti csatamezőn mondott el egy olyan beszédet, amit a mai napig idézni. Gettysburgben nagyon súlyos csaták zajlottak a déliek és az északiak között, ám a konföderáció hívei jártak rosszabbul, a hadseregük harmada harcképtelenné vált az ütközetet követően.

Az elnök akkor azzal kezdte a beszédet, hogy 87 évvel az események előtt hozták létre az Amerikai Egyesült Államokat, amely a szabadságtól fogant és abban a gondolatban jött létre, hogy minden ember egyenlő:

„Most pusztító polgárháborút vívunk, amely próbája annak, hogy fennmaradhat-e az a nemzet, amely így fogant és így jött létre. E háború döntő csataterén gyűltünk ma össze. Azért jöttünk ide, hogy ezen a harcmezőn felavassuk azoknak a végső nyugvóhelyét, akik ehelyt az életüket adták, hogy a nemzet tovább élhessen. Ezt kívánja a tisztesség és a jóérzés”

- hangzott el az amerikai elnöktől. Az idézet második fele arra utal, hogy Gettysburgben néhány hónappal azelőtt zajlott le a véres csata és díszsírkertet hoztak létre az elesett katonáknak. Lincoln ezután azzal folytatta a beszédét, hogy nem az ő tisztjük felavatni, felszentelni, megáldani a földet, hanem azok, akik ott harcoltak, már felszentelték helyettük:

„A világ aligha fog arról tudomást venni vagy arra emlékezni, amit itt ma elmondunk, de amit ők itt megtettek, az sohasem fog felfedésbe merülni. Nekünk, az élőknek ezért az a dolgunk, hogy folytassuk a munkát, amelyet az itt elesettek oly nemes lelkesedéssel vittek előre. Az a dolgunk, hogy véghezvigyük az előttünk álló hatalmas feladatot, hogy az itt nyugvók példája növelje elhivatottságunkat az iránt az ügy iránt, amelyért ők meghozták végső, legteljesebb áldozatát, és hogy szentül fogadjuk: a holtak halála nem volt hiábavaló, nemzetünkben Isten segítségével újjászületik a szabadság, és a néptől, a nép által, a népért való hatalom soha nem tűnik el a föld színéről”

Különösen az utolsó mondat, amely angolul „of the people, by the people, for the people” megfogalmazásként hangzik, egészen ikonikus lett az amerikai kultúrában, számos politikus és film is idézte azt. Számos kutató pedig arra jutott, hogy pont ezt az ikonikus részt vehette Kossuth Lajostól a később meggyilkolt elnök.

„Korunk szelleme a demokrácia.. Mindent a népért és mindent a nép által. Semmit a népről a nép mellőzésével. Ez a demokrácia. És ez a korunk szellemének uralkodó irányzata”

- hangzott el Kossuth Lajos szájából még 1852. február 6-án, az Ohio állambeli Columbus településén, ahol a magyar politikus az állam törvényhozásához intézett beszédet. Egyértelműen látszik a hasonlóság a két hitvallás között, mindkét politikus a népet helyezi a hatalom forrásának középpontjába.

Jó tudni azt, hogy az amerikai, de talán a világ politikatörténetének egyik legnagyobb beszédét egy magyar inspirálta, ráadásul egy olyan, akit még hazánkban is az egyik legnagyobb becsben tartanak.

Ha Kossuth Lajos amerikai kalandjairól szeretnél még többet megtudni, kattints a videóra:

(Forrás: Múlt-kor)