Baumgartner Zsolt még a kanyarban sem volt, amikor egy magyar férfi már egész Európa legmenőbb autóversenyzőjének számított

Weboldalunk olvasói számára bizonyára nem ismeretlen Barényi Béla neve, akinek a közlekedésbiztonság terén végzett munkáját milliók köszönhetik az életükkel. Valami lehetett a századforduló levegőjében, mert úgy tűnik, a benzingőz stimuláló hatással volt a magyar szürkeállományra, hiszen nem csak Barényi volt a korai autózás magyar zsenije.

Az első sorozatgyártott autó, a Ford T-modell tervezője Galamb József volt. Az ő neve viszonylag sokak számára ismerős, ám jóval kevesebben hallottak Szisz Ferencről.

Korai Évek és Párizsi Kezdetek

Szisz Ferenc 1873-ban született Szeghalmon, Magyarországon. Már fiatal korában érdeklődést mutatott a gépészet iránt. Szeghalmi uradalmi gépműhelyben kezdte pályafutását, majd a gyulai gimnáziumban tanult tovább. Az autók iránti szenvedélye a 20-as éveiben bontakozott ki, és gépészmunkája mellett műszaki tanulmányokat is folytatott. 27 éves korában, 1900 tavaszán feleségével, Elisabeth Dornnal, Párizsba költöztek, ahol 1901-ben a Renault cégnél talált munkát.

A Renault fivérek gyorsan felismerték Szisz tehetségét, és lehetőséget adtak neki kísérletezésre és fejlesztésre. Számos találmányt és újítást köszönhetünk neki, többek között az első szabályozott öngyulladású motort és egy sűrített levegős indítószerkezetet, amely kiváltotta a kurblit.

Az Első Grand Prix és a Történelmi Győzelem

1906-ban Szisz Ferenc neve örökre beíródott az autóversenyzés történetébe, amikor megnyerte az első hivatalos Grand Prix-t, amelyet Le Mans-ban rendeztek. Az Automobile Club de France (ACF) által szervezett verseny egy új korszak kezdetét jelentette az autóversenyzésben.

A versenyen Szisz a "3A" rajtszámú Renault AK 90CV pilótájaként állt rajthoz. A versenyzőknek 12 kört kellett megtenniük, egyenként 103 kilométeres távon, összesen több mint 12 órás versenyt jelentve. Szisz elképesztő teljesítményt nyújtott, 100,8 km/h átlagsebességgel nyert, ami akkoriban forradalmi teljesítménynek számított.

A verseny nem volt könnyű; a kor technikai feltételei és szabályai rendkívül megnehezítették a résztvevők dolgát. Az autóknak például nem lehetett több mint 30 literes fogyasztásuk 100 kilométerenként, és csak a versenyző és egy szerelő végezhetett javításokat a futam alatt. Szisz Ferenc azonban minden kihívást leküzdött, és győzelmével 45 ezer frankot, valamint a francia állami kitüntetést nyerte el. Ezen kívül soron kívül megkapta a francia állampolgárságot is.

Szisz Ferenc Öröksége

Győzelme után Szisz Ferenc saját autószerelő műhelyt nyitott Párizsban, ahol Renault és Citroën típusú autókat javított.  A '30-as évek elején vonult vissza, feleségével a Párizstól mintegy 40 kilométerre fekvő villájában élt. 71 évesen hunyt el tüdőgyulladásban.

Családi síremléküket azóta is a Renault cég tartja karban, Franciaországban számos autós múzeum viseli a nevét. Érdekesség, hogy a Hungaroring egyik kanyarja is Szisz Ferencről van elnevezve. Emlékét ma is őrzi a motorsport közösség: Franciaországban múzeum, a Hungaroring bejáratánál és Szeghalomban szobor őrzi nevét.

Szisz Ferenc élete és karrierje a motorsport egyik legizgalmasabb és leginspirálóbb története. Innovációi és versenyzői teljesítménye révén nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi autósport történetének is meghatározó alakjává vált. Az ő munkássága nélkül talán ma nem ott tartana a motorsport, ahol tart, és érdemes rá emlékezni, mint a sportág egyik úttörőjére.