Elképzelhetetlen baki a Balatonról készült térképen, a turisták a fejüket fogták volna

Történjen bármi, a Balaton lesz mindig a magyarok kedvenc üdülőhelye, nincs olyan család az országban, aki életében ne járta volna meg a magyar tengert. Még a külföldiek számára is népszerű hely a Balaton, mert ugyan a magyar pénztárcának nem, a külföldinek igencsak baráti árak vannak, ez pedig sok turistát ide vonz.

Ha a Balatonra gondolunk, akkor általában Siófok és Tihany az a két helyszín, ami először eszünkbe jut. Előbbi a fiatalos környezet és a tiszta part miatt, utóbbi pedig a történelmi érték és az apátság okán. A Balaton már régóta fontos számunkra történelmileg, különböző térképek viszont meglehetősen inkonzisztensen ábrázolták a korai időkből. Aki meg akarja tekinteni a képeket, az ERRE a linkre kattintva tudja azt megtenni.

Jelenlegi ismeretek szerint 1339-ben készült a legelső térkép, ami a Balatonról említést tesz, azt Dalorto Angelo olasz térképész-csillagász alkotta meg. A XVI. század első negyedében aztán egy korát meghaladó kép készült Magyarországról, amelyet Lázár deák, Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára készített.

Ezen a térképen valamelyest nagyobbnak látszik a Balaton, mint valójában, de érdekes látni, ahogy a korabeli településekkel együtt megpróbálták felvázolni. Mivel a munka félkész maradt a deák korai halála miatt, ezért ezt Collimitius Tanstetter Georg bécsi egyetemi tanár és Cuspinianus Spiesshaimer Johann történész fejezték be.

A mohácsi bukást követően jelentősen megcsappant a térképészeti munkalehetőségek száma, viszont hadászati okokból mégis kellettek a térképek. Lazius Wolfgang bécsi professzor, I. Ferdinánd udvari térképesze pedig a saját tapasztalataiból kiindulva átdolgozta Lázár deáknak a térképét a magyar tóról.

A korábbi térképet további részletekkel gazdagította, helyenként átdolgozta és az akkori magas vízálláshoz igazítottan a Tihanyi-félszigetet szigetként ábrázolta, ráadásul inkább a déli parthoz sorolta.

Müller Johann Christoph osztrák földmérő nevéhez kötődik a következő nagy változás a Balaton-térképek tekintetében, akit a törökök kiűzését követően bíztak meg azzal, hogy készítse el a Habsburg-birodalom új térképét. Mintegy 200 évvel tehát Lázár deák térképe után egy teljesen más térkép jelent meg a Balatonról, és ez már sokkal reálisabban ábrázolta a nemes tavunkat, szinte tűpontosan.

Mikoviny Sámuel munkássága új paradigmát hozott a térképészet világába, a matematikailag felépített térképeknek ő volt az első képviselője. A Balaton első pontos mérnöki felvételezésen alapuló térképét is ő készíthette 1:90 000 méretarányban, ráadásul ez a térkép még a Balaton legnagyobb mélységét (11 m) is mutatja, amit vízmérőrúddal vagy kötéllel határoztak meg akkor.

Az első igazán pontos térképet pedig Mária Terézia nevéhez köthetjük, aki országos viszonylatban elrendelte az egyes megyék földmérőinek, hogy katonai célokra készítsenek felméréseket. Ezen a térképen már egyértelműen látszik, hogy szinte tűpontosan mutatja a Balaton formáját, alakhelyesen jelenik meg a magyar tó, így ez már tényleg pontosnak nevezhető.

Érdekes látni, hogy az évszázadok során mennyit változott a módszerek finomításával a térképészet. Milyen szürreálisnak tűnik most már a mai ismereteinkkel, hogy a Tihanyi-félszigetet például a déli parthoz sorolták, ami távolabb sem állhatna a valóságtól.

Ha egy érdekes balatoni rejtélyre vagy kíváncsi, kattints erre a videóra:

(Forrás: Likebalaton)