Korábban a térképeken a fel nem fedezett vidékeket a fantázia segítségével rajzolták meg.
Sok évtizeden át azt hitték elődeink, hogy Kalifornia egy sziget, a térképeken még a 18. században is különálló földrészként rajzolták meg a hibás spanyol beszámolók alapján. Egyetlen baklövésként nem is lenne izgalmas az eset, azonban a történelem tele van ilyen tévedésekkel.
Edward Brooke-Hitching a Fantom Atlasz című könyvében gyűjtötte össze azokat az elképesztő térképeket, melyeken nem létező szigetek, feltalált hegyláncok, mitikus civilizációk és más fiktív földrajzi adatok vannak feltüntetve. Az író megállapítása szerint a több száz évvel ezelőtti térképek nem az alapján születtek, amit felfedeztek, hanem az alapján, ahogy szerették volna, hogy kinézzen a Föld.
Ott van például a 19. századig nagy ismertségnek örvendő Kong-hegylánc, amely a néhai térképészek szerint gyakorlatilag kettévágta az Afrikai kontinenst. Sokan a Nílus alatt lévő Hold-hegyekben is hittek, egészen addig, amíg Louis Gustave Binger 1889-ben el nem ment személyesen oda és ki nem derítette, hogy a fantázia szüleménye az egész.
Amatőr történészek körében is ismert, hogy 1827-ben Thomas J. Maslen elkészítette Ausztrália térképét. Na, de hogyan? A kontinens akkor még feltáratlan közepére egy hatalmas folyót rajzolt, terebélyes vízgyűjtő területtel. Persze senki sem tudta bizonyítani az ellenkezőjét, így a térképet elfogadták tudományos körökben. Hamarosan kiderült, hogy a valóság sokkal kiábrándítóbb: a területen évente 150 milliméternél kevesebb csapadék esik és Ausztrália nem épp egy vízzel teli csodaország, ahogy azt Maslen lerajzolta.
Ezek után talán már meg sem lepődünk azon a 400 évvel ezelőtt, 1596-ban készült térképen, amit Theodor de Bry rajzolt és amit gyakorlatilag nulla bizonyíték alapján készített el a szakember. A munka alapja az volt, hogy a világnak egyensúlyban kell lennie, így biztosan van egy nagy földrész délen is. Rajzolt is egyet, ami leginkább egy gigantikus méretű, megnyúlt Ausztráliára hasonlít.
Szintén megmosolyogtató az az eset, amely során feltűnt egy Crocker Land nevű hely a térképen, ami egy kitalált északi-sarki kontinens volt. A „felfedezés” Robert Edwin Peary nevéhez és 1906-os expedíciójához köthető. Peary arról a híres bankárról, George Crockerről nevezte el a kitalált földrészt, aki finanszírozta az utazását.
Peary azt állította, hogy a felfedezőút során rátalált a Crocker Landre, a San Francisco Call nevű lap pedig még egy turista csalogató leírást is készített a helyről 1913-ban. Peary megtalált naplói azonban egy szóval sem említik, hogy bármit is talált volna azon a napon, amikor állítólag megpillantotta a nevezett szárazföldet, ami arra utal, hogy később találta ki a történetet.
Néhány ország ma is nagyobb a térképen, mint a valóságban. A lenti videóból kiderül, miért hazudnak a térképek: