Megváltoztatták a lakosok a magyar község nevét, kínosnak tartották az eredetit

Magyarországon több olyan településnév van, amely első, de még többedik hallásra is furcsának tűnik, néha mosolyt keltenek. Olyan közösségek is vannak, akik nem tudtak megbarátkozni az falu vagy város nevével, ezért kezdeményezték a megváltoztatását. 

Kétpó község az Alföld középső, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye délkeleti részén, pontosabban Mezőtúr és Törökszentmiklós városok között fekszik. A történelmi bizonyítékok szerint a honfoglalás idején fontos szállásterület lehetett és valószínűleg egy Paul, Poul, Paál, nevű nemzetség birtoka. Közvetett bizonyítékok útján valószínű, hogy a térség fontos szerepet játszott Attila korában, hiszen Kétpó területén lehetett először északkeletnek a Kárpátok hágóinak irányába fordulni a zabolázatlan Tiszától.

A fura településnevek közül a legtöbbet emlegetett Pornóapáti. A 1221-ben alapított Vas vármegyei község neve 1899-ig egyszerűen csak annyi volt, hogy Pornó. Habár sokan hiszik, semmi köze nincs az erotikus műfajhoz, a név valószínűleg a szláv Pernovo helynévből származik. A helyiek nem szeretnék átkeresztelni a települést.

Észszerűnek tűnne, de a híres magyar település, Bugyi sem a női fehérneműről kapta a nevét. Az elnevezés a Bud, Budi kezdetű török vagy éppen ujgur személynévből ered. Sokan elvétik azt is, hogy mit mondjanak, ha a településen járnak. Az átutazó turisták ilyenkor büszkén posztolnak a közösségi médiában, miszerint Bugyiban vannak. A helyiek azonban pontosan tudják, hogy helyesen: Bugyin vannak. 

A Veszprém vármegyei Csajág sem a csajokkal kapcsolatos, habár sokan ehhez társítják elsőre. A település, ahol egyébként mamutcsontvázakat is találtak egy 2006-os útépítés során, egy őskori falura épült. Csajág elnevezése feltételezhetően szláv eredetű, jelentése „vár”, „remél”. 

A Heves vármegyei Istenmezeje különleges és spirituális hangulatot sugall. Nevét Istenmezey alakban írva 1311-ben említi az első okleveles forrás. A legenda szerint Jézus és Péter apostol az itt található szőlős-domb mellett gyalogolva megszomjazott, és a gyümölcsszedő asszonyoktól szőlőt kért. Az asszonyok azonban megtagadták kérésüket, erre Isten kővé változtatta gyümölcsös kosaraikat. Ezeket a különös alakú homokköveket látjuk ma is a domboldalon.

Települések, melyek lakói megváltoztatták a település nevét

A hazai jogszabályok lehetőséget biztosítanak, arra, hogy átkereszteljenek egy települést. A lakosok döntése és az önkormányzat előterjesztése kell hozzá, a végső döntést a mindenkori belügyminiszter mondja ki. 

Korábban, 1943-ig Vácegres neve Zsidó volt. Endre László, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja azonban annyira gyűlölte a zsidókat, hogy akarata szerint átnevezték a falut  Vácegresre. A lakosság hiába tiltakozott, akkor még nem volt irányadó jogszabály erre. 

Nyírkáta 1955-ig Gebe néven volt ismert. Az alapjául szolgáló személynév feltehetően a régi Gebart, Gébárt név becézett változatával azonos. A helyiek azonban sokkal inkább a magyar gebe (rossz, sovány ló) főnévvel hozták kapcsolatba, szégyenkeztek miatta, ízért kérték a községnév megváltoztatását.