Az űrből kaptak segítséget a maják a piramisok tervezésénél, bizonyíték is van rá

A fennmaradt tárgyi emlékekből tudjuk, hogy az ősi maják képzett csillagászok voltak, az égitestekkel kapcsolatos tudásuk az építészetükben is tükröződött. Számos maja épületet csillagászati ​​eseményekhez igazodva épült, de ez az igazítás nem csak esztétikai célokat szolgált. Hitük szerint ezeken a jeles napokon kapcsolatba léphettek az istenekkel, ha egy számukra megfelelő épületben, szentélyben várják a spirituális találkozást.

A maja csillagászati ​​építészet egyik leghíresebb példája Chichén Itzá város. Ez az ősi mexikói település számos olyan építménynek ad otthont, amelyek a Naphoz, a Holdhoz és a csillagokhoz igazodnak. Chichén Itzá a világ egyik leghíresebb régészeti lelőhelye, de a helyszín egyben az ősi csillagászatok ​​mérnöki mesterműve is.

Ősi maja piramis a piramisban

A Kukulkan piramis a téli napfordulóhoz igazodik, így azon a napon egy kígyó testére emlékeztető árnyékot vet a Nap a piramisra. Az építmény belsejében nemrég fedeztek fel egy tíz méter magas piramist, amit valamikor 550 és 800 között építhették. Erre építették rá a húszméteres Vörös Jaguár-templomot valamikor 800 és 1000 között, majd a tollas kígyóisten, Kukulkán tiszteletére a harmadik piramist 1050-1300 körül.

A négyzetes alaprajzú külső kőpiramisnak mind a négy oldalán 91 lépcső vezet a szentélyhez, tehát összesen 365 lépcsőfok (364 lépcső, plusz egy felső platform), annyi, ahány nap van egy évben. Ebből is látszik, hogy a maják tökéletesen tisztában voltak a Föld keringési idejével. 

A maja csillagászati ​​építészet másik példája az El Caracol, a Chichén Itzá-i obszervatórium. Az El Caracol egy kerek, kupolás szerkezet, melynek tetejére csigalépcsővel vezet (az el caracol spanyol szó, magyarul csigát jelent). Az épületet a maják a csillagok és bolygók mozgásának nyomon követésére használták, ahonnan a megfigyelők akadály nélkül láthatták az eget a lapos Yucatán-félsziget növényzete felett.

A maja építészet csillagászati ​​hatása sok más szerkezetben is megfigyelhető. A tikáli maja templomok például a napéjegyenlőség napfelkeltéjéhez igazodnak. 

A majék az idő múlásának megfigyelésére használták az épületeket.

A maják az idő múlásának jelzésére is használták a csillagászati ​​elrendezéseket. A maja labdapályák is a napéjegyenlőséghez igazodnak, amelyek segítségével követhették az évszakokat és előre láthatták a városlakók, ha fontos vallási ünnepek közeledett.

Az épületek csillagászati eseményekhez való igazításának számos oka van. Úgy vélték, hogy az istenek a mennyben élnek, és ha épületeiket a csillagokhoz és bolygókhoz igazítják, közelebb kerülhetnek hozzájuk. 

Szintén a csillagok állásából tudták kikövetkeztetni, hogy mennyi idő telik el a magok elvetése és a betakarítás között egyes növényeknél, meddig tart egy haszonállat vemhessége, de politikai események meghatározására is biztos módszer volt. 

Történészek szerint érdemes megfigyelni, hogy a mai társadalmakhoz képest a maják életében milyen fontos szerepet játszott a csillagok, a bolygók és a kozmosz megismerése.

Forrás: CI