6500 évvel ezelőtt létrehozott, döbbenetes leletre bukkantak Magyarország szomszédságában

A kandallóktól kezdve a központi fűtésen át a légfűtéses megoldásokig számos berendezés terjedt el az elmúlt évszázadokban otthonaink komfortosabbá tételére, az utóbbi kettőt sokan a modernebb találmányok közé sorolják. Egy friss régészeti lelet azonban megkérdőjelezi ezt a feltevést.

Nem messze tőlünk, a horvátországi Bapskában régészek egy csoportja 6500 éves családi házat tárt fel és a legnagyobb meglepetést egy gondosan beépített kemence okozta.

A 6500 éves kemence kivételesnek számít a tábortüzek korszakában

A szakértők szerint a kemencén sütni-főzni lehetett, de központi fűtésként is funkcionált, úgy nézett ki, mint egy modern kori sparhelt. 

Marcel Buric zágrábi régész elmondta, hogy a lelet azért olyan jelentős, mert a tűzhelyet lefedték, hogy megvédjék a lángoktól az épület többi részét. A korabeli házak hamar lángra kaptak, mert éghető anyagból épültek és a tetőt is szénával borították be a hőszigetelés végett. A nyitott tűzrakóhely bármikor tragédiát okozott volna egy ilyen házban, de azzal, hogy befedték, biztonságosabbá tették és más előnyei is lettek.

„Egész nap éghetett benne a tűz, nem kellett felügyelni, és amint a lakók hazatértek a mezőn töltött kemény munka után, kemencében készült meleg ételt fogyaszthattak, meleg vízben mosakodhattak és fűtött szobában aludtak”

– mondta a régész.

A kutatók egy megolvasztott vasércdarabot is találtak a kemencében, amely szintén meglepő, hiszen az eddigi ismereteink szerint a vasérc megolvasztására és megmunkálására csak kétezer évvel később jöttek rá az emberek.

Elégetett csecsemő maradványait is megtalálták

Ugyanebben az őskori házban a régészek egy nagyjából 15 hónapos csecsemő elhamvasztott maradványait is megtalálták, amely emberáldozatot bemutató szertartásra utal.

„Tudjuk, hogy voltak ilyen áldozatok, így akarták az ősi népek biztosítani a jó termést. Életet adtak és visszaadták azt a természetnek. Azt hitték, minél becsesebb a feláldozott élet, például egy baba, annál kedvezőbb lesz az időjárás az elültetett magok számára” – mondta Buric.

Különböző népek találkozóhelye lehetett

A helyszínen végzett korábbi ásatások során szarvasagancsokat is találtak, amelyek a ház falát díszíthették 6500 évvel ezelőtt. A történészek szerint ez a világ első ismert vadásztrófeája.

Buric megállapította, hogy ez a kelet-horvátországi terület egy valóságos olvasztótégely volt a különböző európai kultúrák és népek számára, ahol bizonyos időközönként találkoztak egymással és átadták egymásnak az ismereteiket.

Forrás: ArcheologyWorlds