Egy 4500 éves írás végre felfedi az ókori Egyiptom féltett titkát

A régészek munkája tele van meglepetésekkel, szinte bármelyik leletről kiderülhet a feltárási munkálatok után, hogy át kell írni miatta a történelemkönyveket. Az egyik ilyen ereklye az Egyiptomban megtalált papirusztekercs-gyűjtemény is, ami az ókori birodalom legrégebbi írásos feljegyzése. 

A tekercseket egy 4500 éve létezett kikötőnél találták meg, írója abban az időszakban élt, amikor a gízai nagy piramist, Hufu (Kheopsz) sírját építették az egyiptomiak.

A kikötő a Vörös-tenger partján épült Wadi al-Jarf körzetében, 180 kilométerre délre Szueztől, a különleges leletet a Francia Régészeti Tanulmányok Intézetének francia-egyiptomi kutatócsoportja találta meg. A hajózási csomópontot az ókori Egyiptom egyik legfontosabb kereskedelmi központjaként tartják számon, ahol intenzív réz- és ásványkereskedelem zajlott az i. e. 3. évezredben.

A megtalált papirusztekercs egy naplótöredék a Nagy Piramis építésének utolsó évéből.

Az egyiptomi hatóságok szerint a régészek különféle hajójavító eszközöket, valamint kőből faragott horgonyok gyűjteményét is megtalálták.

A legizgalmasabb lelet azonban az a 40 papiruszból álló gyűjtemény, amely részletezi az ókori egyiptomiak mindennapi életét Hufu uralkodásának 27. évében. 

„Ezek a valaha talált legrégebbi papiruszok Egyiptomban” – mondta Mohamed Ibrahim, Egyiptom illetékes minisztere. Az írások között olyan feljegyzések szerepelnek, mint a kenyér és a sör eljuttatása a kikötőből  a piramist építő munkásokhoz. 

Az egyik papirusz egy Merer nevű tisztviselő naplója, aki részt vett a Nagy Piramis építésének adminisztratív és logisztikai munkálataiban.

A kétszáz fős legénységet vezető tisztviselő a tekercsen beszámol azokról a útjairól, amelyek a turai mészkőbányához vezettek. Innen szállították a hatalmas, egyformára vágott kőblokkokat az épülő piramishoz. 

Merer naponta kétszer jegyezte fel az eseményeket és jelentést tett arról is, hogy „a nemes Ankh-hafnak” tartozott beszámolóval, akiről köztudott, hogy Hufu fáraó féltestvére volt. A papirusz az első dokumentum, amely alapján bizonyítható, hogy a herceg is részt vett a Nagy Piramis építésének felügyeletében.

Ma már tudjuk, hogy a fáraó sírját hófehér turai mészkővel vonták be, Merer feljegyzései pedig Hufu uralkodásának utolsó ismert évét írják le. A tekercs így soha nem látott pillanatképet fest le az ókor egyik legfontosabb építkezésén zajlott utolsó simításokról. 

Forrás: NBC