Mit keresett Izraelben egy több ezer éves szfinx, egyáltalán hogyan került oda?

A Héber Egyetem kutatói egy szfinx darabját ásták ki a földből Hácór város egyik régészeti lelőhelyén, 2023 nyarán. A leleten írás is volt, amely segített a szakembereknek megállapítani a tárgy korát.

Amnon Ben-Tor professzor és Dr. Sharon Zuckerman voltak a szfinx feltárásának vezetői, az ő felelősségük volt, hogy a műtárgy sértetlenül eljusson egy kutató laborba, ahol aztán alapos vizsgálatok alá vethetik. „Az életben egyszer találunk ehhez hasonlót” – mondta a feltárást követően Amnon Ben-Tor.

A szfinx lábai között egy hieroglifákkal írt szöveget is találtak, amely az időszámításunk előtti harmadik évezredre datálja a műemlék elkészítését. 

A felirat tartalmazza Mükerinosz nevét is, aki azon egyiptomi királyok egyike volt, akik előszeretettel készíttettek szfinxeket uralkodásuk idején. A zsöveg név szerint a királyra utal, és így írja le: „Isteni megnyilvánulása által szeretett, amely örök életet adott neki”.

Ben-Tor és Zuckerman azt állítják, hogy a szfinx valószínűleg a mai fővárostól, Kairótól északra fekvő Heliopolis (a bibliai „On”) ősi városából származhat. A tudósok szerint a szfinxet szándékosan törték össze, akárcsak körülbelül tíz másik egyiptomi szobrot, amelyeket korábban ott találtak. Amikor a városok elestek, a legtöbb szobornak levágták a fejét és a kezét, ez történt a szfinx-szel is, amely a nagyjából egy méter magas lehetett és fl tonnát nyomott.

Mivel egyetlen feljegyzés sem maradt fenn Egyiptom és az akkori Kánaán között Mükerinosz király idejéből, Ben-Tor és Zuckerman úgy vélik, hogy a szfinxet valószínűleg a hikszoszok vitték Hácórba, valamikor az i.e 15. és 13. század között, amikor Kánaán egyiptomi uralom alatt állt. Feltételezhetően egy ajándékként került Kánaánba, de ez talán már sosem derül ki.

Kánaánban Hácór városa maga a kánaán volt

Hácór, amely ma nemzeti parkként várja a turistákat és az UNESCO Világörökségének része, Kánaán legnagyobb és legfontosabb városa volt az időszámításunk előtti második évezredben. Becslések szerint 20-40 ezer lakosa lehetett, a Biblia mérete és stratégiai elhelyezkedése miatt „minden királyság fejeként” emlegette az ókori Izraelben.

A Héber Egyetem sajtóközleménye szerint a Hácórban, valamint az egyiptomi és iraki helyszíneken felfedezett dokumentumok tanúsítják, hogy Hácór kulturális és kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn Egyiptommal és Babilonnal egyaránt.

Hácor szépségére és gazdagságára számos korabeli uralkodónak fájt a foga, legalább kétszer kellett újjáépíteni. A város  fénykorának III. Tiglat-Pileszer asszír uralkodó vetett véget, amikor Kr. e. 733-ban elfoglalta és elpusztította erődítményeit. Ezzel a város jelentősége megszűnt, lakosság nagy része elmenekült. .

Forrás: Times of Israel