Hiába halott valaki háromezer éve, a múmiáknak is kell útlevél, ha Franciaországba viszik őket.
II. Ramszesz, más néven Nagy Ramszesz Egyiptom tizenkilencedik dinasztiájának harmadik fáraója volt.
Elismert hódító, aki rendkívül hosszú, 66 éves uralkodása alatt máig fennmaradt emlékműveket épített, a nevéhez fűződik a történelem első fennmaradt békeszerződése is. De nem csupán ebben különbözik az összes több fáraótól. II. Ramszesz az egyetlen, aki közel háromezer évvel a halála után arcképes útlevelet kapott.
Az ókori uralkodó múmiáját az 1881-as megtalálása után alapos vizsgálatoknak vetették alá. Egy alkalommal Párizsba kellett szállítani, hogy rekonstrukciós munkákat és röntgenvizsgálatokat végezhessenek rajta. Az utaztatáshoz azonban útlevélre volt szükség. Így esett meg, hogy 1976-ban II. Ramszesz érvényes egyiptomi útlevelet kapott.
Az egyik leghíresebb egyiptomi fáraó múmiája egyébként sokat utazgatott az idők során, nem is az eredeti sírhelyén bukkantak rá a 19. század végén. A teste mellett elhelyezett, vászonra írt feljegyzések szerint a múmiáját biztonsági okokból az eredeti helyszínről áthelyezték a nagyapja, I. Ramszesz számára készült szarkofágba.
Ezt követően XI. Ramszesz uralkodása idején átvitték I. Széthi sírjába, itt újrapólyálták, megfosztották értékeitől, melyeket az egyiptomiak hite szerint a túlvilágon is használhatott volna. Hatvan évig nyugodhatott Széthi sírjában, a XXI. dinasztiabeli Sziamon fáraó uralma alatt vitték el onnan több más múmiával együtt, és Ahmesz-Inhapi királyné, majd 72 órával később II. Pinedzsem főpap sírjába helyezték át. Itt találtak rá háromezer évvel később, 1881-ben. A múmiát ma a kairói Egyiptomi Múzeum őrzi.
Az 1975-ös utaztatásra azért volt szükség, mert Maurice Bucaille francia orvos szerint – aki a maradványokat tanulmányozta – a múmiát gombafertőzés, fenyegette és sürgős beavatkozásra volt szükség a teljes bomlás megelőzése érdekében.
A francia törvények azonban előírták, hogy az országba való beutazáshoz útlevél szükséges. A helyi törvények betartása érdekében az egyiptomi kormány útlevelet állított ki a fáraónak.
A New York Times 1976. szeptember 27-én arról számolt be, hogy „a múmiát az egyetemekért felelős államtitkár, Alice Saunter-Seite és a hadsereg egy különítménye köszöntötte. II. Ramszesz különleges bánásmódban részesült a Le Bourget repülőtéren.” Ezt követően Pierre-Fernand Ceccaldi professzor, a párizsi Bűnüldözési Laboratórium vezető igazságügyi szakértője a Párizsi Etnológiai Múzeumba vitte.
A vizsgálatok során Cecaldi megjegyezte, hogy a megdöbbentően jó állapotban megőrzött hajszálak tanúsága szerint II. Ramszesz világos bőrű férfi volt, a haja pedig hullámos volt. A vizsgálat bizonyítékokat tárt fel korábbi sebekre, törésekre és ízületi gyulladásokra is, amelyek miatt a fáraó élete utolsó éveiben vélhetően görnyedt háttal közlekedett.
2007-ben kiderült, hogy a fáraóról valaki levágott magának egy kis hajfürtöt az 1976-os állagmegóvási munkálatok során. Egy Jean-Michel Diebolt nevű francia férfit letartóztattak a hatóságok, miután kiderült, hogy egy online aukciós oldalon akarta eladni a fáraó hajtincsét, 2000 euróért. A férfi azt mondta, hogy a hajat néhai apjától örökölte, aki a múmiát elemző csapat egyik kutatója volt.
*az útlevélkép illusztráció, az eredeti nem nyilvános.