Csonttá aszott múmia fotója került bele egy útlevélbe, a magyarázat teljesen logikus

II. Ramszesz, más néven Nagy Ramszesz Egyiptom tizenkilencedik dinasztiájának harmadik fáraója volt.

Elismert hódító, aki rendkívül hosszú, 66 éves uralkodása alatt máig fennmaradt emlékműveket épített, a nevéhez fűződik a történelem első fennmaradt békeszerződése is. De nem csupán ebben különbözik az összes több fáraótól. II. Ramszesz az egyetlen, aki közel háromezer évvel a halála után arcképes útlevelet kapott.

Az ókori uralkodó múmiáját az 1881-as megtalálása után alapos vizsgálatoknak vetették alá. Egy alkalommal Párizsba kellett szállítani, hogy rekonstrukciós munkákat és röntgenvizsgálatokat végezhessenek rajta. Az utaztatáshoz azonban útlevélre volt szükség. Így esett meg, hogy 1976-ban II. Ramszesz érvényes egyiptomi útlevelet kapott.

Előkerült az ősi rejtélyes egyiptomi város, II. Ramszesz rezidenciája lehetett egykor

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A fáraó testét sokszor kellett egyik helyről a másikra szállítani

Az egyik leghíresebb egyiptomi fáraó múmiája egyébként sokat utazgatott az idők során, nem is az eredeti sírhelyén bukkantak rá a 19. század végén. A teste mellett elhelyezett, vászonra írt feljegyzések szerint a múmiáját biztonsági okokból az eredeti helyszínről áthelyezték a nagyapja, I. Ramszesz számára készült szarkofágba. 

Ezt követően XI. Ramszesz uralkodása idején átvitték I. Széthi sírjába, itt újrapólyálták, megfosztották értékeitől, melyeket az egyiptomiak hite szerint a túlvilágon is használhatott volna. Hatvan évig nyugodhatott Széthi sírjában, a XXI. dinasztiabeli Sziamon fáraó uralma alatt vitték el onnan több más múmiával együtt, és Ahmesz-Inhapi királyné, majd 72 órával később II. Pinedzsem főpap sírjába helyezték át. Itt találtak rá háromezer évvel később, 1881-ben. A múmiát ma a kairói Egyiptomi Múzeum őrzi.

Az 1975-ös utaztatásra azért volt szükség, mert Maurice Bucaille francia orvos szerint – aki a maradványokat tanulmányozta – a múmiát gombafertőzés, fenyegette és sürgős beavatkozásra volt szükség a teljes bomlás megelőzése érdekében.

A francia törvények azonban előírták, hogy az országba való beutazáshoz útlevél szükséges. A helyi törvények betartása érdekében az egyiptomi kormány útlevelet állított ki a fáraónak.

A New York Times 1976. szeptember 27-én arról számolt be, hogy „a múmiát az egyetemekért felelős államtitkár, Alice Saunter-Seite és a hadsereg egy különítménye köszöntötte. II. Ramszesz különleges bánásmódban részesült a Le Bourget repülőtéren.” Ezt követően Pierre-Fernand Ceccaldi professzor, a párizsi Bűnüldözési Laboratórium vezető igazságügyi szakértője a Párizsi Etnológiai Múzeumba vitte.

A vizsgálatok során Cecaldi megjegyezte, hogy a megdöbbentően jó állapotban megőrzött hajszálak tanúsága szerint II. Ramszesz világos bőrű férfi volt, a haja pedig hullámos volt. A vizsgálat bizonyítékokat tárt fel korábbi sebekre, törésekre és ízületi gyulladásokra is, amelyek miatt a fáraó élete utolsó éveiben vélhetően görnyedt háttal közlekedett.

Tíz zavarba ejtő múmiát ástak ki az egyiptomi homokból, a régészek sem találnak rá magyarázatot

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Ellopták II. Ramszesz hajtincsét

2007-ben kiderült, hogy a fáraóról valaki levágott magának egy kis hajfürtöt az 1976-os állagmegóvási munkálatok során. Egy Jean-Michel Diebolt nevű francia férfit letartóztattak a hatóságok, miután kiderült, hogy egy online aukciós oldalon akarta eladni a fáraó hajtincsét, 2000 euróért. A férfi azt mondta, hogy a hajat néhai apjától örökölte, aki a múmiát elemző csapat egyik kutatója volt.

*az útlevélkép illusztráció, az eredeti nem nyilvános.