Elsüllyedt egyiptomi templomra bukkantak a Földközi-tenger partjainál, mesés aranykincseket őriz

Az ókorban épült, még romokban meglévő építmények feltárása számos kihívás elé állítja a modernkori kutatókat, de ennél is nehezebb dolguk van, ha víz alá süllyedt objektumokat kell vizsgálniuk.

A nehézségek ellenére azonban számos izgalmat rejtenek ezek a projektek, így történt ez most is, amikor Egyiptom földközi-tengeri partjainál egy csatorna feltárása közben bukkantak egy víz alatti, elsüllyedt egyiptomi templomra és egy görög szentélyére.

Az Ámun tiszteletére épített templom nagy jelentőséggel bírt az eltűnéséig, a fáraók is gyakran látogatták, hogy megkapják az ókori egyiptomi hitvilág legfelsőbb istenének támogatását a hatalmukhoz, tudatta az Európai Vízalatti Régészeti Intézet (IEASM) közleménye.

Korukat 1500 évvel megelőző találmánnyal tettek csodát az ókori görögök a templomaikban, ma sem ismerjük teljesen a szerkezetet

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A mára elsüllyedt épület egykor Thonis-Heracleion ősi kikötővárosának része volt az Aboukir-öbölben. Az ősi város jelenleg víz alatt van, körülbelül 7 kilométerre Egyiptom mai partjaitól. Akkor pusztult el, amikor egy erős földrengés miatti árapály hullám hatására a terület a Nílus deltájába süllyedt.

Az ókori egyiptomi templom feltárása során a régészek számos kincset hoztak felszínre

Köztük ezüstből készült rituális eszközöket, arany ékszereket és alabástrom edényeket, amelyeket egykor parfümök vagy zsíros kenőcsök tárolására használtak. A búvárok a helyszínen jó állapotban megmaradt faoszlopokra és gerendákra támasztott földalatti építményeket is találtak, amelyek az időszámításunk előtti ötödik századból származnak.

„Rendkívül megindító ilyen izgalmas leletekre bukkanni, amelyek a kataklizma ereje és nagysága ellenére sértetlenül fennmaradtak" – mondta Franck Goddio, az ásatásokat vezető francia vízalatti régész.

Előkerült az ősi rejtélyes egyiptomi város, II. Ramszesz rezidenciája lehetett egykor

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Görög emlékeket is felszínre kerültek.

A templomtól keletre a kutatók egy görög szentélyt is találtak, amelyet Aphroditénak, a szerelem istennőjének építettek az ókoriak. Az épület számos műtárgyat is rejtett, köztük importált bronz- és kerámiatárgyakat.

Ez azt bizonyítja, hogy azok a görögök, akiknek engedélyezték a kereskedést és letelepedést a városban a Saïte-dinasztia fáraóinak idejében (i.e. 688 és ie 525 között), építhettek saját szentélyeket az isteneiknek. 

Az imahely nemcsak vallásos tárgyak, hanem görög fegyverek rejtekhelye is volt egyben. Ez arra utalhat, hogy egy időben görög zsoldosok tartózkodtak a régióban, akik védték a földrészt a tenger felől érkező támadókkal szemben a Nílus legnyugatibb, Canopic ágának torkolatánál.

Forrás: Live Science