Levágott kézfejekkel tértek haza az egyiptomi katonák, cserébe gazdag jutalmat kaptak?

Nagyjából 3600 évvel ezelőtt hátborzongató módszerrel bizonyították rátermettségüket az egyiptomi katonák, az ellenség tucatnyi levágott jobb kezéért cserébe értékes jutalmat kaptak, a végtagokat pedig rituális keretek között a földbe temették az egyik ókori palotában.

A palota Avaris (a mai Tell el-Dab'a) ősi városában található, Észak-Egyiptomban, a Nílus deltájában. A kutatók megállapították, hogy a kezek közül legalább tizenegy férfié volt, de a tizenkettedik valószínűleg egy nőé lehetett. A maradványokat megvizsgálva a szakértők kiderítették, hogy fiatal felnőttekhez tartoztak. 

A levágott kezek a legkorábbi ismert bizonyítékai a „becsület aranyának" nevezett gyakorlatnak.

A szertartásra, amelyről az ókori egyiptomi feljegyzések is írnak, a harcosok magukkal vitték egy általuk megölt ellenség jobb kézfejét, cserébe aranygyöngyökkel készített gallért kaptak jutalmul, amit aztán a nyakukban hordhattak rátermettségük szimbólumaként.

Megfejtették a tudósok az egyiptomi piramisok tájolásának titkát, elképesztő precizitás alapján dolgoztak az ókorban

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A levágott kezek viszonylag csekély számából ítélve csak igazán kivételes katonák részesülhettek a kitüntetéssel járó elismerésben.

A női kéz sem meglepő a régészek számára, az adott időszakban ugyanis a nők is szép számmal vettek részt a hadviselésben. „Az ókorban a nők természetes elemei voltak a politikai, katonai, társadalmi és vallási életnek" - olvasható a feltárásról készített tanulmányban.

A levágott végtagokat valószínűleg trófeáknak tekintették, és egy nyilvános ünnepi rendezvény keretein belül mutatták be a palotában, majd megkapták  érte az értékes jutalmat.

Rajongtak az ókori Egyiptomban az aranynál is értékesebb fémért

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A történészek szerint a hükszoszok vezették be ezt a gyakorlatot, és később más egyiptomi uralkodók is átvették. A hükszoszok északnyugati sémi eredetű nép (kánaániták vagy ammoniták), akik i. e. 1720 és 1710 között Egyiptomra törve győzelmet arattak a Középbirodalom fáraói felett. A hódítókat az egyiptomiak nevezték el hükszoszoknak, vagyis „az idegen földek urai”-nak. 

A hükszoszok Avariszt tették fővárosukká a Nílus deltájában. Csaknem száz évig tartó uralmuk alatt hatalmas királyságot hoztak létre, amelynek Szíria és Palesztina is része volt. A levágott kézfejek hagyománya is szinte biztosan hozzájuk köthető, ugyanis nincsenek egyiptomi feljegyzések arról, hogy ez a gyakorlat a hükszosz-korszak előtt is ismert lett volna.

Forrás: Live Science