Megfejtették a tudósok az egyiptomi piramisok tájolásának titkát, elképesztő precizitás alapján dolgoztak az ókorban

Az egyiptomi piramisok évszázadok óta zavarba hozzák a kutatókat, nemcsak a titokzatos üregekkel és a rejtett kamrákkal, az elhelyezkedésük, tájolásuk is komoly fejtörést okoz a mai napig. Azt már tudjuk, hogy az építkezések idején a Nílus egyik, akkor még létező mellékfolyóját használhatták a hatalmas kövek szállítására. De az építmények elhelyezkedésére eddig kevés magyarázat született.

Sok helyen olvasható olyan megállapítás, hogy a gízai nagy piramis, más néven Khufu piramisának tengelye az északi Sarkcsillaghoz lett tájolva, ami semmiképp sem igaz, mivel 4500 évvel ezelőtt az égi pólus nem esett egybe egyetlen csillag helyzetével sem. 

A Khufu piramis építői négy ívpercnél vagy egy fok egytizenötödénél is nagyobb pontossággal igazították a nagy emlékművet az északi és déli sarkpontokhoz, állapította meg egy tanulmány 2017-ben. Mivel szinte semmilyen feljegyzés nem maradt meg az építkezés módjáról, egyelőre nem derült ki biztosan, hogy miként számíthatták ki ilyen pontosan a piramis tájolásának irányát.

Azt azonban már tudjuk, hogy a három legnagyobb egyiptomi piramis (kettő Gízában és egy Dahsúrban található) szinte tökéletesen egyvonalban vannak. Valóságos csoda, hogy mindezt úgy sikerült kivitelezniük az ókoriaknak, hogy nem volt sem GPS, sem drónok, sem számítógépek. Ráadásul mindhárom építményben pontosan ugyanaz az apró számítási hiba figyelhető meg.

Mindhárom piramis ugyanazt a hibát mutatja: kissé az óramutató járásával ellentétes irányba fordulnak el a bolygó északi és déli sarkpontjaitól.

Glen Dash nemzetközileg elismert régész tanulmánya szerint az egyiptomiak az őszi napéjegyenlőséget használhatták a piramis alapjának megrajzolásához nagyjából 4500 évvel ezelőtt.

A napéjegyenlőség az a csillagászati esemény, amikor a földi egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján. Ez évente kétszer fordul elő.

Korábban a napéjegyenlőségi méréseket figyelmen kívül hagyták a kutatók, mint lehetséges igazítási módszert, mivel azt hitték, nem biztosít megfelelő pontosságot. De Dash munkája megmutatta, hogy működhetett a módszer egy gnomonként ismert rúd használatával.

Ennek kiderítésére Dash saját kísérletet végzett, az őszi napé egyenlőség első napján, szeptember 22-én egy gnomon segítségével árnyékot vetett. Az alábbi videóban látható, hogyan dolgozott a régészprofesszor:

Dash azt is kimutatta, hogy a módszerrel egy apró hiba is keletkezik a számításban, a vonal az óramutató járásával ellentétes irányba kissé elfordul, pontosan úgy, ahogyan azt az egyiptomi piramisoknál is megfigyelték. 

A kísérletet az Egyesült Államokban, Connecticutban végezték, de Dash szerint ennek működnie kell Egyiptomban is, csak tiszta, napsütéses idő kell hozzá.

Dash tanulmánya kétségkívül hiteles magyarázat lehet a piramisok tájolására, de szakértők szerint nem lehetünk teljesen biztosak benne, hogy így zajlottak az építkezés előkészületei több ezer évvel ezelőtt.

„Az egyiptomiak sajnos kevés nyomot hagytak ránk. Nem találtunk olyan mérnöki dokumentumokat vagy építészeti terveket, amelyek technikai magyarázatot adnának arra, hogy az ókori egyiptomiak hogyan tájolták a templomaikat vagy piramisaikat" – ismerte el Dash.

Forrás: SA