Az emberi klónozás küszöbén állunk? Újabb sokszorosított főemlős érte meg a felnőtt kort

A házi állatok klónozása ma már valóságos lehetőség, egy elpusztult, de szívünkhöz közel álló kutya vagy macska hasonmása akár hónapokon belül ismét a lábunkhoz dörgölőzhet. Barbra Streisandról nemrég kiderült, hogy klónoztatta Coton de Tuléar fajtájú kutyáját, méghozzá nem is egyszer, hanem rögtön kétszer. 

A dél-koreai Sooam Biotech biológusai már 2008 óta fogadnak megrendeléseket, a kutyaklónozás a cégnél 22-25 millió forintba kerül. A cég honlapja szerint bármilyen fajtájú és méretű kutya genetikailag azonos mását képesek két hónap alatt legyártani.

A házi kedvencek klónozása után azt gondolhatnánk, hogy a következő lépés az ember lesz, de ennek számos akadálya van. Egyrészt etikátlan lenne a hatályos egyezmények értelmében, másrészt a tudomány sem áll olyan szinten egyelőre, hogy ez kivitelezhető lenne. Ennek ellenére persze a tudósok próbálkoznak. 2018-ban jelentették be a főemlősök első sikeres klónozását, amikor két élő nőstény klón született, a Zhong Zhong és Hua Hua.

A rákevő makákók után 2024-ben derült ki, hogy megérte a felnőtt kort egy Retro nevű, klónzott rhesus makákó is.

A főemlősök klónozása különösen nehéz feladatnak bizonyul, a legfejlettebb módszer sikeraránya is nagyon alacsony, de más problémák is akadnak. 

Az első, Dolly nevű bárány 1996-os klónozása óta a szomatikus sejtnukleáris transzfer (SCNT) technikával több mint 20 különböző állatot hoztak létre, köztük kutyákat, macskákat, sertéseket és szarvasmarhákat, a teljes lista itt található. A főemlősklónozás azonban más tészta. A szakembereknek két évtized kellett, hogy az eljárás élő majmot eredményezzen. 

A rhesus majom (Macaca mulatta) klónozására tett korábbi erőfeszítések mind kudarcot vallottak. Korábbi kísérletek során, amikor egy nősténybe 35 magzatot ültettek be, mindössze egyetlen kismajom született meg, de másnap az is elpusztult. Ez azonban nem vette el a kutatók kedvét, tovább próbálkoztak.

Lluis Montoliu, a Spanyol Nemzeti Biotechnológiai Központ tudósa szerint a legutóbb kipróbált, 113 kezdeti embrióból csak egy maradt életben, ami kevesebb, mint egy százalékos sikerarányt jelent. Ha az emberi lényeket valaha is klónozni szeretnénk, akkor először más főemlősfajokat kellene sikeresen létrehozni – mondta a szakember, akinek a kijelentése nagy felháborodást keltett.

A legtöbb kutató szerint az emberi lények klónozása egy olyan etikai határvonal mögött van, amit semmilyen körülmények között nem szabad átlépni. 

Az emberi genomról és az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozat tiltja az emberi klónozást, a dokumentumot az ENSZ 1998-ban fogadta el. Bartha Knoppers holland jogász, aki részt vett a kidolgozásban, nem hiszi, hogy bárki is meg merné szegni a szabályt.

„Úgy gondolom, hogy a reproduktív emberi klónozás egy olyan terület, ahová soha nem szabad belépni és erről egyetemes konszenzus van. Ha ez megtörténne, az emberek lemásolhatóvá válnának, számomra ez egy piros vonal, amit tilos átlépni” – mondta egy interjúban, alig több mint egy évvel ezelőtt a kutató.

Forrás: ElPaís