.jpg?crop=1800,742,0,260&width=386)
A Titanic magyar áldozata arannyal bélelt kabátban süllyedt a jeges óceánba
Rejtélyes Föld
Borítókép: Pixabay
Hogyan süllyedhet el néhány óra alatt egy elsüllyeszthetetlennek épített hajó? A Titanic tragédiája ma is érthetetlen, és egy szakértő szerint nem jéghegy, hanem más természeti képződmény lehetett a ludas benne.
Elsüllyeszthetetlennek tartották, mégis rögtön az első útja során az Atlanti-óceánba veszett a Titanic nevű luxusgőzös. Az 1912 áprilisában bekövetkezett tragédia során másfélezer utas süllyedt vele együtt hullámsírba. A hajó pusztulásáról szóló teóriáknak, összeesküvés-elméleteknek és tudományos magyarázatoknak se szeri, se száma.
A hivatalos verzió szerint a Titanic túlzottan nagy sebességgel haladt, sebességrekordot kívánt felállítani, ezért választott veszélyesebb utat, és ütközött végül jéghegynek 1912. április 14-én 23:40 órakor. Elegendő mentőcsónak hiányában és a személyzet rutintalan kapkodása miatt nőtt hatalmasra az áldozatok száma.
Egy szakértő azt állítja, hogy meglátása szerint a gőzös nem jéghegynek ütközött, nem az okozta a végeztét. A rendelkezésére álló (nyilván egy évszázadnál is régebbi) bizonyítékok szerint
sokkal inkább másfajta természeti képződményről lehetett szó.
Mégpedig úgynevezett jégtorlaszról, ami egészen másképp „működik”, mint egy jéghegy. A Titanic esetében állítólag az jelentette a gondot, hogy megpróbálták kikerülni az előttük tornyosuló akadályt. Viszont éppen így sikerült felszakítania a hajó oldalát a jéghegynek, amelynek nagy része a vízfelszín alatt helyezkedett el, vagyis a Titanic irányítói számára láthatatlanul.
A Concorde-katasztrófa rejtélyére ma sincs magyarázat, a lángoló gép utasainak esélyük sem volt
A jégtorlasz egészen másfajta módon képez akadályt, és sokkal gyakrabban fordul elő folyókon. Ha a jégtakarót az olvadással érkező árhullám felszakítja és maga előtt göngyöli, akkor idővel jégtorlaszokat alakíthat ki. Ezek mögött pedig katasztrofális árvízi helyzet alakulhat ki.
Vajon ilyesmi történhetett a Titanic esetében is? Miért veszélyes egy jégtorlasz a végtelen óceánon? Ezt egy L. M. Collins nevű kapitány kezdte el kutatni, és a jeges vizek gyakorlott hajósaként, kalauzaként úgy gondolta, rá is talált a megoldásra.
Az Express című lap hasábjain is közölt elmélete szerint nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy jégheggyel teremtett volna kontaktust a hajó, bár a visszaemlékezések éppen erről szólnak.
Collins viszont emlékeztetett, hogy a vízben lévő akadályt 60 láb magasnak nevezte az őrszem, 100 láb magasnak a kormányos, míg nagyon sekélynek a negyedik tiszt – márpedig ez rengeteg ellentmondás. Collins ezért gondolkodott inkább jégtorlaszban, ami az Atlanti-óceánban is meglehetősen gyakori képződmény.
„A 37 láb/s sebességgel haladó Titanic oldalát azonnal leszakította volna egy szálloda méretű jéghegy, és a gőzös percek alatt elsüllyedt volna”
– állította a szakértő.
17 elmélet a Titanic katasztrófájáról:
Legnépszerűbb
Meglepő leletre bukkantak egy vízalatti piramisban, a búvárok azt hitték, rosszul látnak
Az ókori Egyiptomból érkezett egy angol nő, és ezt meglehetősen nehéz megcáfolni
Holttestek repültek át Budáról Pestre Magyarország egyik legnagyobb földrengésekor
.jpg?crop=1800,742,0,429&width=386)
Szívszorító a pompeii katasztrófát túlélt fiú feljegyzése, kétezer év után is nehéz olvasni
Elképesztő áron kelt el a Titanic gazdag utasának egyik személyes tárgya, amit a holttestén találtak meg
