Európa legszebb nője egy magyar lány lett a Balaton mellől, ódákat zengtek róla az újságok

Simon Böske volt az a magyar szépségkirálynő, aki 1929-ben nyerte el a Miss Hungária címet, majd ugyanabban az évben a Miss Európa versenyen is győzedelmeskedett, így ő lett az első magyar nő, aki ezt a rangos európai szépségversenyt megnyerte. 

A keszthelyi születésű Simon Erzsébet 1909. február 15-én látta meg a napvilágot, egy zsidó családban. Rokonai ösztönözték, édesanyja pedig bőszen támogatta a szépségversenyek iránti érdeklődésében. Mivel már kislányként is csodaszépnek tartották, felcseperedésével pedig egyre igézőbb lett, benevezték több versenyre is: 16 évesen a Keszthelyi Korzó Szépe és a Balaton Tündére lett. Egy híján húsz éves volt, amikor elindult a legszebb magyar nőknek meghirdetett versenyen, amit meg is nyert.

Böske, a szőkés hajú, vékony ajkakkal megáldott, nagy és kék szemű, nyúlánk, őzikealkatú fiatal nő tökéletesen megfelelt a korszak női ideáljának. A verseny végén kijelentette, nem érti, miért éppen ő nyert, hiszen „annyi szép lány van Pesten”.

A Miss Hungária győztest Márai Sándor így méltatta a Színházi Élet hasábjain:

„Egy keszthelyi orvos lányát, Simon Böskét megválasztották Miss Hungáriának. Hogy ő a legszebb magyar lány… Gratulálok kisasszony. Mielőtt útra megy (Párizsba), engedjen meg egypár szót, szegény kicsikém. Maga nem is tudja, a Maga kedves és legszebbnek deklarált fejében, hogy mire angazsálta magát. Már szépnek lenni is egészen bonyolult valami. Mit gondol, a legszebbnek? Már egyetlenegy embernek tetszeni is hallatlanul veszedelmes és bonyolult valami. (Hát még) Egy zsűrinek, a világ zsűrijének, mit gondol?”

A Miss Hungária után Simon Böske tehát részt vett a Párizsban megrendezett Miss Európa versenyen, ahol szintén az ő fejére került fel a legszebben csillogó korona. Ezzel ő lett az első magyar nő, aki a címet elnyerte, a hír nagy szenzációt keltett Magyarországon és nemzetközileg egyaránt.

Az újságok részletesen beszámoltak a versenyekről, kiemelve Böske szépségét, eleganciáját és intelligenciáját. A győzelme különösen nagy büszkeséget jelentett Magyarország számára, az újságírók, publicisták nem győzték dicsérni. 

A szépségversenyeken elért sikere után Simon Böske aktív maradt a közéletben és több jótékonysági eseményen is részt vett. Számtalan cikk jelent meg társasági eseményeken való részvételéről, az újságok gyakori interjúalanya volt, amelyekben szívesen beszélt az életéről, céljairól és tapasztalatairól. Színésznőként is tevékenykedett, bár nem ért el kiemelkedő sikereket ezen a területen.

Európa legszebb nője kétszer házasodott, a második világháború ketté törte a karrierjét

Simon Böske hamar férjhez ment Brammer Pál budapesti textil-nagykereskedő, posztógyároshoz, de a házasság nem volt tartós. A válást követően Jób Dániel, a Vígszínház művészeti igazgatójának felesége lett. 

A második világháború alatt a sajtó figyelme is megváltozott. Mivel Simon Böske zsidó származású volt, a háború alatt és után kevesebbet szerepelt a nyilvánosság előtt, és az újságokban sem bukkant fel a neve. 

Második férjével túlélték a holokausztot és a Rákosi-korszakot, 1955-ig éltek boldog házasságban. Később mozgáskorlátozott lett, gondozásra szorult, 1970. október 8-án hunyt el Budapesten. A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik, férjével együtt.

Simon Böske élete és pályafutása a magyar szépségversenyek történetének egy jelentős fejezetét képezi, története ma is inspiráló, hiszen sikerei hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországra is felfigyeljenek a nemzetközi szépségversenyeken.

 A szépségkirálynő életéről Murai Gábor készített filmet, melynek előzetesében is számos korabeli fotó látható a magyar szépségről: