Nem ott van Magyarország földrajzi középpontja, ahol eddig hittük

Ha felmerül az a kérdés, hogy hol van Magyarország földrajzi középpontja, akkor még az amatőr földrajztudósok egy része is rávágja, hogy Pusztavacson. Ezt a helyet a hatvanas években határozták meg, de a legmodernebb eszközökkel végzett számítások szerint a kutatók tévedtek.

Az északi szélesség 47 fok 11 perc és a keleti hosszúság 19 fok 30 perc metszéspontjában még egy torony is épült Kerényi József Péter építész tervezésében. A tizenegy méter magas jeltorony egy nyolcszögű gúla vasbeton vázon vörösfenyő deszkafedéssel. Tetején aranyszínű félgömbön álló toronycsúcs jelöli a pontot. A helyszínen egy kör alakú jelzőkő is helyet kapott, amelyre hazánk körvonalait vésték, közepén egy ponttal.

Nemrég azonban egy magyar kutató némileg más megállapításra jutott ezzel kapcsolatban. Dr. Telbisz Tamás, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének munkatársa újra megvizsgálta a trianoni békeszerződéssel létrejött Magyarország területét és egy másik településnévre bökött a térképen. 

Telbisz az elérhető legmodernebb térinformatikai rendszerben újra elvégezte a szükséges számításokat, melyekből azt a következtetést vonta le, hogy a földrajzi középpont nem is Pusztavacson, hanem Hernádon található, a falu egyik szélső utcájától (Lehel út) pár száz méterre. Ez a pont a fentebb említett jeltoronytól nyugat-délnyugati irányban jó másfél órás sétára, 8,4 km-re található (koordinátái: é. sz. 47° 10′ 06″, k. h. 19° 23′ 44″).

Ha jobban belegondolunk, semmiféle gyakorlati haszna nincs annak, ha tudjuk, hol van az ország földrajzi közepe. Mégis egyre többen látogatnak el a helyszínre, a turisták számára épp olyan izgalmas, mintha az ország legmagasabb pontjára látogatnának vagy hazánl legkisebb lélekszámú faluját néznék meg vagy a legészakibb településén tennének egy sétát.

Több földrajzi középpontja is volt már Magyarországnak

Ahogy változott a történelem, úgy változott az ország középpontjának elhelyezkedése is. A Magyar Királyság idején, 1880-ban Szarvas közelében mérték ki az ország közepét, sőt Mihálfi József főgimnáziumi tanár 1880-ban kiszámította, hogy a Kárpát-medence földrajzi közepe is Szarvas térségébe esik. A helyiek ennek nagyon örültek, buzgón népszerűsítették is a megállapítást, minden lehetséges bemutatkozás alkalmával hozzátették, hogy az ország közepéből származnak.

A Nagy-Magyarország mértani középpontjám egy szélmalom is épült, amit nagyjából egy évszázada lebontottak, helyét sokáig mindössze egy malomkő jelölte.

1932-ben újra felmérték a hajdani Magyar Királyság földrajzi középpontját, de már jobb módszereket használtak. Ekkor is kiderült, hogy tévedtek az elődök, a harmincas években megállapítást nyert, hogy a korrigált országközéppont az eredetitől fél kilométerrel távolabbra került, a szarvasi arborétummal szemben fekvő területre, a Holt-Körös és a Zöldpázsit-körgát közé. 

Forrás