Magyarország Alaptörvénye rövidebb, mint hinnéd, de hány oldalas pontosan?

Magyarország egyik alapvető fontosságú jogi irata az Alaptörvény, amit bár időről-időre módosítgat a kétharmados többséggel kormányzó Fidesz-KDNP koalíció, azért mégis csak az Országgyűlés hivatott meghatározni a tartalmát. Az Alaptörvény leírja a magyar állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit és meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat.

Az Alaptörvény, vagy közismertebb mevén az Alkotmány tartalmazza az államiságra vonatkozó legfontosabb ismérveket, mint az államforma, a területiség, jelképek, a belső szuverenitás és a külső szuverenitás. A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül.

Joggal gondolhatnánk, hogy ez a mindennapi életünkre olyan nagy hatással lévő dokumentum több ezer oldalon át taglalja a jogi meghatározásokat. Ezzel szemben a valóság az, hogy Magyarország Alaptörvénye mindössze 64 oldalas.

Az Alaptörvény módosításához, valamint az abban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 

Az utóbbi időszakban számos módosításon esett át az Alaptörvény, amit a legtöbb esetben az aktuális ellenzék vitásnak tartott, de volt, hogy az Európai Unió is. A negyedik módosítás alkalmával az Európai Bizottság kifogásolta, hogy az lehetővé teszi, hogy a kormányzat európai uniós törvény megsértéséért kiszabott bírság kifizetésére különadót vessen ki az állampolgárokra, illetve a közszolgálati médiára korlátozta a politikai hirdetéseket. 

2020. december 15-én fogadta el az Országgyűlés az alaptörvény kilencedik módosítását, melyben rögzítették, hogy az anya nő, az apa férfi, ez is nagy vitát váltott ki a liberálisabb gondolkodású lakosság körében.

2022. május 24-én fogadta el az Országgyűlés az alaptörvény tizedik módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.

Az eddigi utolsó 2023. decemberében történt tizenkettedik módosítás létrehozta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, globális adatkezelővé vált az állam és megszűntek a szakszervezetek a honvédségnél.

Orbán Viktor, napirend előtt ismertette az alkotmányozással kapcsolatos kérdőív eredményét 2011. március 28-án:

Az Alaptörvény teljes terjedelmében elolvasható itt.