A kincset az első megdöbbenés után átadták a rendőrségnek.
Sokak titkon dédelgetett álma valósult meg egy nógrádmegyeri családi ház építésekor. Az alapzat kiásásakor ugyanis értékes aranyleletet fordított ki a földből a munkagép, a kincs teljes feltárása egy időre megakasztotta a kivitelezést.
A hazai jogszabályok szerint a föld felszíne alatt talált lelet vagy értékes tárgy az állam tulajdonát képezi, akkor is, ha történetesen a saját kertünkben bukkanunk rá.
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) ezekből az értékes talált tárgyakból kiállítást is szervezett már. A Kincset Érő Közösség tárlata az intézmény Közösségi Régészeti Programjában részt vevő önkéntesek előtt tiszteleg. Árpád- és hun kori aranyleletek, csatok, edények, sőt egy 70 kilogrammos római kilométerkő is van már a gyűjteményben.
A Magyar Nemzeti Múzeum olyan leleteket köszönhet ennek a közösségnek, amelyek segítségük nélkül sosem kerültek volna elő, így az intézmény gyűjteményét sem gazdagítanák.
Ezek közül az egyik ilyen lelet a nógrádmegyeri éremkincs. Története meglepő és viszonylag ritka:
a 17. század elejéről származó, 119 darabos tallérlelet egy családi ház alapozása közben került elő. A tulajdonosnak köszönhetően az érméket szakszerűen tudták feltárni a régészek, akik az ásás közben még kilenc aranyérmét is találtak.
Ám nem mindenki ilyen törvénytisztelő. A múzeum egy diósjenői aranyleletet is a birtokában tudhat, de ezt a hányatott sorsú, különleges tárgyegyüttes a rendőrség foglalta le.
Ráadásul az illegális fémkeresőzés nyomán előkerült aranytárgyak egy részét menekülés közben a Dunába dobták a megtalálóik. Mivel a régészeknek kontextus nélkül kellett a tárgyakat feldolgozni, a tudományos értéke is jelentősen csorbult.
2002 tavaszán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértó egyik uborkaföldjén is igen nagy jelentőségű éremlelet került elő. Milyen érmeket tartalmazott ez a magyar és külföldi pénzeket egyaránt felvonultató aranykincs? Kiderül az alábbi rövid videóból:
Forrás: Nógrád-Hont