Sokkolta a világot a tárgy, ami a régi Magyarország területén került elő egy folyóparton

Hatalmas felfedezést tettek 1973-1974 környékén, amikor a történelmileg Magyarországhoz, napjainkban Romániához tartozó, Maros folyó partján található Nagyenyeden egy rejtélyes, megmunkált fémdarabot fedeztek fel két masztodon csont társaságában. Nem csak a fémedény, de a csontok is furcsaságnak számítanak.

A masztodon az elefántalakúak alrendjébe tartozó emlős állat volt Eurázsi területén, mintegy 781 000 évvel ezelőtt halhatott ki. Ugyan Észak-Amerikában még 11 000 évvel ezelőtt is voltak ilyen állatok, a csontok megtalálásának helyszíne egyértelműen arra utal, hogy egy a most megtalált maradvány egy rendkívül régi lelet.

Ami a fémedényt illeti, azt még ennél is nagyobb rejtély övezi: svájci kutatók elsődleges elemzése ugyanis arra jutott, hogy a tárgy körülbelül 250 000 éves lehet és 90 százalékban alumíniumot tartalmaz. Igen ám, de ezzel az a probléma, hogy az alumíniumot 1761-ig fel sem fedezték, 1825-ig mesterségesen előállítani sem sikerült, tömeggyártásra pedig 1886-ig kellett várni.

Nem meglepő tehát, hogy egy újabb vizsgálat mellett döntöttek a kutatók. Ez alapján pedig annyit sikerült kideríteni, hogy a svájciak tévedtek (nem is keveset), az edény kora legalább 400, legfeljebb 8000 éves lehet. Ez azonban továbbra is sokkal több, mint amennyi lehetne az alapján, amikor az első alumínumot előállították.

Felvetődik a kérdés, hogy létezik-e természetes alumínium, valamint az, hogy tudtak-e korábbi társadalmak ilyen fémet előállítani? Az első kérdésre a válasz igen, viszont fontos megjegyezni, hogy az aranynál és a platinánál is ritkább a természetes úton létrejött alumínium, így ha még találtak is régebben néhány grammot, azt nem használhatták fel egy edény elkészítéséhez.

Így eljutunk a második kérdéshez, amire pedig az a válasz, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján egyik korábbi társadalom sem volt képes alumínium előállítására. A damaszkuszi acél, a beton vagy a porcelán úgynevezett visszatérő anyagok a kultúrákban, ám nincs arra utaló bizonyíték, hogy az alumínium is ilyen lenne.

A kutatók szerint nagyon nehéz megfelelő magyarázatot találni a jelenségre, de létezik egy reális feltevés. Vannak szakértők, akik az alumínum darab közelebbi vizsgálata után kijelentették, hogy a talált tárgy nem más, mint egy markoló alkatrésze.

Ahogy Felkai Ádám, a Rakéta szerzője is megjegyzi, az a helyzet, hogy az alumínium korát nagyon nehéz megállapítani tekintettel arra, hogy gyorsan oxidálódik. A lelet összetételét megvizsgálva pedig megállapításra került, hogy ez egy modern, úgynevezett dúralumíniumra hasonlít. A román szénbányászathoz elég gyakran használtak markológépeket, aminek a lapátjain alumíniumból készültek a fogak, a környékbeli munkálatok során pedig egy ilyen eshetett a masztodon csontok mellé.

A tárgy egyébként jelenleg a Kolozsvári Történeti Múzeumban található, ahol ismeretlen eredetűként tartják számon. Nagy népszerűségre a romániai rendszerváltást követően tett szert, méghozzá az ufológusok körében, így nemzetközi figyelmet is kapott a rejtélyes tárgy.

Aki pedig a masztodonokról szeretne megtudni még több információt, kattintson ide:

(Forrás: Rakéta)