Attila, a hunok királyának sírját számos rejtély övezi, pontos helyéről különbözőképpen vélekednek a történészek.
Attila az európai hunok legjelentősebb királya volt és bár nem sok hiteles dokumentum maradt fenn ténykedéséről, sokat elárul dominanciájáról, hogy az i.sz. V. században megtámadta és megfenyegette Rómát és Konstantinápolyt. Arra kényszerítette a császárokat, hogy hatalmas mennyiségű aranyat fizessenek, ha nem szeretnék, hogy lecsapjon rájuk Isten ostora. Aztán persze nem mindig tartotta be a szavát.
Attila birodalma halála után szinte azonnal szétesett, mégis Európa történelmének legendás alakjává vált. Hadainak rendkívüli kegyetlensége miatt Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett.
Haláláról annyit tudunk, hogy a nászéjszakán érte a vég. Rejtély, hogy természetes halállal halt meg vagy előre kitervelt gyilkosság áldozata lett. „Egyetlen fennmaradt írásos forrás van Attila temetéséről" - mondta a Live Science-nek Masek Zsófia, az MTA régészet posztdoktori kutatója.
Ez a forrás a hatodik századi írótól, Jordanes-től származik, aki szerint Attilát hármas koporsóban temették el. A legbelső aranyból, a második ezüstből, a legkülső pedig vasból készült. Az arany és az ezüst azt a vagyont jelképezte, amelyet Attila szerzett a hunoknak, míg a vas a hunok katonai erejét.
Attila sírjának helyszínét azonban sötét titok őrzi, még a szolgákat is megölték, akik segítettek a sír megépítésében. Jordanes azt állította, hogy információit Priszkosz római diplomata feljegyzéseiből szerezte, aki személyesen ismerte Attilát és az udvartartását.
Veszprémy László, a Budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem történész professzora szerint a sír a magyar pusztán (Alföldön) lehet. „Attila a síkságon építette fel székhelyét, és valószínűleg nem messze van tőle a sírja" – mondta Veszprémy, megjegyezve, hogy “a Tisza mellett, vagy akár mederben is lehet”. A történész azonban biztos abban, hogy a sírt nem bolygatták, nem rabolták ki, a hun király ma is háborítatlanul nyugszik.
„Talán egy napon valaki belebotlik Attila sírjába, de nincs rá garancia " – véli Michael Maas, a texasi Houston állambeli Rice Egyetem történészprofesszora. Egy másik tudós optimistább az ügy kapcsán, Ralph Mathisen, az Illinois Urbana-Champaign Egyetem történésze szerint „kétségtelen, hogy a sírt egyszer megtalálják és könnyen lehet az is, hogy már kirabolták."
Kulcsár Valéria, a Szegedi Tudományegyetem régészeti docense szerint az is lehet, hogy már megtalálták csak nem azonosították Attila személyével. Ez lehet a nagyszéksósi hun aranylelet, amit a korábban Szegedhez tartozó, a 21. században Röszke határában lévő Nagyszéksós-pusztán találtak meg, részletekben. A hun-kori Duna-vidék legnagyobb aranylelete, kiemelkedő darabja egy 407 gramm súlyú tömör arany nyakperec. Emberi maradványok nem voltak benne, így nem világos, hogy kié lehetett a temérdek vagyont érő arany.
Masek Zsófia magyar kutató szerint azonban nem biztos, hogy meg kell találni Attila sírját. „Személy szerint jobban szeretem, ha ez egy rejtély, mint egy elemzésre váró régészeti lelet" – mondta a szakember.
Forrás: LiveScience