3000 éves egyiptomi rejtélyt oldottak meg a régészek, hihetetlen trükköt lepleztek le

Az ókori Egyiptom titkait feltáró régészeti kutatások egy évszázada, Tutanhamon fáraó sírjának felfedezése után kaptak nagy lendületet. Hasonlóan fontos, bár kevesebbet említett momentum a CT szkennerek bevonása is a tudományos vizsgálódásokba.

Ezek az okos gépek már az 1990-es években megjelentek az orvoslásban, bár akkor még csupán 4 szeletre bontották képileg az emberi testet, hogy a belsejébe lássanak. Ma már bizonyos kutatóintézetekben akár 320 szeletes CT-készülékeket is alkalmaznak, vagyis az előrelépés igen látványos.

A részletgazdag képeket előállító szkennereket immár az egyiptológusok is használják, akik a szarkofágokba és múmiákba anélkül tudnak így bepillantani, hogy azok épségét veszélyeztetniük kellene. Az efféle roncsolásmentes vizsgálatok pedig egyre gyakrabban járnak izgalmas eredményekkel.

A közelmúltban egy 3000 éves rejtélyt sikerült a CT-készülék segítségével megoldani. Egy magas rangú egyiptomi nő múmiáját vizsgálták meg vele behatóbban, és ezáltal hasznos információkhoz jutottak a mumifikálás folyamatával kapcsolatban is.

A munka nem egyszerű, hiszen maga a szkennelés is 4 napon át tart, míg az elkészülő 3D képek elemzése évekig is elhúzódhat. A kutatók most rájöttek arra, hogy a belső szerveket nem mindig választották el a test többi részétől a mumifikálás során. A balzsamozók néha kis csomagokat készítettek belőlük, és visszahelyezték azokat a múmiába.

A kutatók most alapos vizsgálatnak vetették alá a Chenet-aa nevű magas rangú egyiptomi nő maradványait. Az illető a 22. dinasztia korában élt, és a harmincas-negyvenes évei fordulóján halt meg. A nyakát belülről töméssel merevítették, a szemgödreibe pedig mesterséges szemeket helyeztek, hogy a túlvilágon is rendelkezzen a látás képességével.

Chenet-aa teste elképesztően drága szövetbe volt csomagolva, és a kartonázskoporsója (ezt iszap és szalma keverékéből formálták) is szépen díszített volt. Az viszont mindeddig rejtélynek számított, hogyan kerül bele, hiszen annak csupán a lábnál volt egy viszonylag kis nyílása.

A szkenner azonban leleplezte a „trükköt”: a koporsót lényegében ráhelyezték a holttestre, majd alul összevarrták, és végül az egészet gipsszel bevakolták, eltüntetve az árulkodó külső nyomokat. Bár a CT színeket nem tud mutatni, a koporsó egykori művészi mintáit is feltárták a segítségével.

Így néznek ki a „beszkennelt” múmiák: