Különös szokás terjed a világban, mindenki szeretné elsajátítani, de keveseknek sikerül

Nem tagadjuk, a cím kifejezetten arra hajaz (muszáj volt), hogy kihasználja a FOMO-ban (Fear of Missing Out) rejlő lehetőséget, azaz semmi konkrétum, csak egy kósza sugallat, hogy valamiről esetleg lemaradhatsz, ha nem olvasod el. A marketingeben régóta bevált módszer, arra a pszichológia jelenségre utal, hogy erősen tartunk attól, ha mások tartalmas élményeket szereznek, nélkülünk. Senki sem szeret lemaradni a jó dolgokról, de vajon igazi veszteség az, ha valamit nem kapunk meg, amiről fél perccel korábban még azt sem tudtuk, hogy egyáltalán létezik?

Nem túlzás, hogy folyamatos nyomás alatt tart minket a média, a közösségi oldalak, de akár saját magunkat is képesek vagyunk ostorozni, ha azt érezzük, hogy mások többet érnek el nálunk. Mindez oda vezet, hogy maximalistává válunk, és nem leszünk képesek örülni az elért sikereknek, pedig kellene.

A folyamatos cselekvés nagyon hamar kiégéshez vezet. Sok ember számára kihívást jelent az is, hogy akár egy órán át semmi különöset ne csináljon. Ennek oka, hogy a legtöbb kultúrában nagy hangsúlyt fektetnek a termelékenységre és az elfoglaltságra.

Az emberek gyakran nyomást éreznek arra, hogy folyton tegyenek valamit, és bűntudatot éreznek, amikor nem produktívak. A kommunizmusban nevelkedett szülők és a gyerekeik például éppen ilyenek.

Azt is észre kell vennünk, hogy a mai világban folyamatosan bombáznak minket a technológia, a közösségi média és más források ingerei. Ez az állandó stimuláció megnehezítheti számunkra, hogy egyszerűen csak leüljünk és ne tegyünk egyáltalán semmit. Szinte biztos, hogy a legtöbben nyugtalanok lesznek, ha nincs valami a kezük ügyében, ami lefoglalná az elméjüket.

És itt térjünk vissza egy gondolat erejéig a FOMO-hoz: a közösségi média térnyerésével az emberek minden eddiginél jobban tudatában vannak annak, hogy mások mit csinálnak az adott pillanatban. Ez félelmet kelt, attól tartunk, hogy lemaradunk egy fontos eseményről vagy élményről, ha nem vagyunk állandóan aktívak és figyelmesek.

A megoldás neve: do nothing

A világ számos nagyvárosában terjed az a kezdeményezés, amelynek résztvevői egy párnán ülnek egy parkban és legalább egy órán át nem csinálnak semmit. A neve is erre utal: Do Nothing, amit magyarul semmittevésnek fordíthatunk. 

Az új trend követői versenyt is a rendeznek Szöulban időnként, a neve Space Out. A szabály csupán annyi, hogy nem szabad lefeküdni, elaludni és közben figyelik a versenyzők pulzusát. Aki a legnyugodtabb tud maradni és egy órán át gondolkodni, nézelődni, anélkül, hogy megszólalna vagy bármi mást tenne, az nyert.

A módszer nem véletlenül Szöulban terjed a leggyorsabban. Dél-Korea büntető munkakultúrájáról ismert, a fejlett világ leghosszabb munkaidejével. A heti 52 órás munkaidő korlátozás 2018-as bevezetése ellenére a túlterheltség és a kimerültség továbbra sem ritka. 

Jogosan gondolhatnánk, hogy mi sem egyszerűbb ennél, a valóság azonban az, hogy ez első pár percben a versenyzők jelentős része feladja. Nem képesek megállni, hogy a telefonjukra pillantsanak, vagy eszükbe jut valami “halaszthatatlan” feladat és elhagyják a helyszínt.

Bizonyos emberek számára ráadásul a gondolataikkal egyedül lenni kényelmetlen vagy akár szorongató is lehet. Zavaró tényezők nélkül felbukkanhatnak megoldatlan érzelmek vagy aggodalmak, ami miatt kihívást jelent egy helyben ülni és semmit tenni.

Van, akit frusztrál, ha nem csinál semmit...

Ha valaki hozzászokott ahhoz, hogy állandóan elfoglalt, nehéz lehet ebből a szokásból kitörni, egyszerűen csak lazítani, és semmit sem csinálni. 

Egy olyan világban, amely az állandó tevékenységet értékeli és a sikert, az eredményességet tartja a legfőbb fokmérőnek, a gyakorlás hiánya kihívást jelenthet a mozdulatlanság pillanatainak megélésére.

És persze olyanok is vannak, akik az időt korlátozott erőforrásként érzékelhetik, és nyomást éreznek arra, hogy minden pillanatból a legtöbbet hozzák ki. Ez a gondolkodásmód megnehezítheti a semmittevéssel töltött idő igazolását.

A “Do Nothing” egy valóban újszerű trend, amit érdemes kipróbálnia mindenkinek, aki úgy érzi, a túlpörgetett világból jól esne kissé kiszabadulnia.

Így néz ki egy Space Out verseny:

Felgyorsult a világ és vele együtt az életünk is

Az internet, az okostelefonok és az üzenetküldő alkalmazások révén azonnal kapcsolatba léphetünk bárkivel a világon és minket is bárki megszólíthat. Ha az értesítések be vannak kapcsolva a telefonunkon, gyakran hallhatjuk a pittyegést vagy érezhetjük a rezgést, amikor valaki ránk ír. A legtöbben ilyenkor azonnal ugranak, abbahagyják, amit csinálnak és megnézik az üzenetet. Hogy ez jó-e? Mindenki döntse el maga. Vannak azonban, akik úgy érzik, nem egészséges folyton készenlétben lenni, jogunk van nem felvenni a telefont, nem válaszolni azonnal az üzenetekre. Attól, hogy elérhetőek vagyunk, nem kell kötelezően annak lennünk.

Az információtovábbítás gyorsulása együtt jár azzal, hogy időt spórolunk magunknak. Ha szeretnénk választ kapni egy kérdésre, már nem kell a könyvtárba szaladni, felhívni a Tudakozót. Csak előkapjuk a telefont és rákeresünk. Hatalmas  mennyiségű információ áramlik hozzánk minden nap, ami miatt úgy érezzük, egyre kevesebb időnk van feldolgozni az eseményeket.

Kutatók és pszichológusok szerint abban a korban vagyunk, amikor meg kell tanulnunk, hogy az időnk felett mi rendelkezzünk és ne az eszközeink. Ez egyelőre hasonlóan nehéz a felnőttek és a gyerekek számára is. 

Hiába próbáljuk tagadni, számos felnőtt életében játszik kifejezetten fontos szerepet a mobiltelefon. Visszük magunkkal mindenhová, még a vécére se megyünk nélküle. Egy mozifilm vagy színházi előadás alatt is hajlamosak vagyunk rápillantani a lehalkított telefon kijelzőjére és valódi szorongás lesz úrrá rajtunk, ha elveszik vagy működésképtelenné válik a készülékünk.

Az állandó készenlét stresszt okoz

Egyre több munkahelyen elvárás, hogy gyorsan reagáljunk, azonnal válaszoljunk az e-mailekre, és rövid határidőkkel dolgozzunk. Eközben mi is azt szeretnénk, hogy a futár még ma kihozza, amit megvásároltunk egy webshopban. Stressz alatt éljük az életüket és mi magunk is stresszforrás lehetünk mások számára.

Szakemberek szerint a felgyorsult világ legnagyobb hátránya, hogy kiégést és mentális kimerültséget okoz. Emellett az emberi kapcsolataink is sekélyessé válnak, torzul az időérzékünk és mintha folyamatosan sürgetne minket valaki.

A Do Nothing erre a jelenségre reagál és igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy van lehetőség kilépni a saját magunk által hajtott mókuskerékből.

Otthon is kipróbálhatjuk, milyen érzés egy rövid (vagy hosszabb) digitális detox.

Életmód tanácsadók javaslatai szerint először csak próbáljunk meg egy fél órát sétálni a szabadban, a telefon nélkül. Vagy este nyolc után kapcsoljuk ki a készüléket és keressünk más időtöltést magunknak. Ez különösen azok számára lenne fontos, akik úgy alszanak el esténként, hogy előtte a feedeket görgetik a közösségi média oldalakon. Bizonyított tény ugyanis, hogy ez a tevékenység rossz hatással lehet az éjszakai pihenésre.

Forrás