NASA: Másként telik az idő a Holdon, mint a Földön

Univerzumunk egyik legnagyobb furcsasága az időmérésben rejlő probléma: a másodpercek valamivel gyorsabban telnek egy hegy tetején, mint a Föld völgyeiben. Persze nem kell aggódni, a különbség elenyésző, az emberi élet szempontjából szinte mellékes, de tény, hogy a különbség létezik.

Ahogy az utóbbi időben felerősödő űrverseny során az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Kína igyekszik állandó településeket létrehozni a Holdon, ismét előtérbe kerül az idő múlásának számontartása.

A NASA szakemberei megállapították, hogy a Hold felszínén egyetlen földi nap nagyjából 56 mikromásodperccel rövidebb, mint szülőbolygónkon. Ez az apró eltérés idővel jelentős inkonzisztenciákhoz vezethet. A NASA és nemzetközi partnerei jelenleg küzdenek ezen anomália megoldásával.

Mi köze a Jupiternek a Holdhoz? Egy új elmélet szerint nagyon is sok

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A tudósok egy új időzóna létrehozására törekednek a Holdon.

Cheryl Gramling, a NASA marylandi központjának egyik vezetője szerint az űrügynökség és partnerei egy teljesen új időskála vagy mérési rendszer kidolgozását készítik elő, amely figyelembe veszi azt a tényt, hogy a másodpercek gyorsabban telnek a Holdon.

A cél, hogy a nemzetközi partnerekkel együttműködve új módszert állítsanak fel az idő múlásának nyomonkövetésre, kifejezetten a Holdra vonatkozóan. 

A Fehér Ház arra szólította fel a NASA-t, hogy 2024-ben terjessze fel terveit erre az új időskálára vonatkozóan, majd 2026-ig az űrügynökség vezesse is be a rendszert. Az időkeret azért szabták ilyen szűkösre, mert ugyanebben az évben és fél évszázaddal az utolsó expedíció után, Amerika ismét szeretne embert küldeni a Holdra.

Kiderült, miért érezzük úgy, hogy egyre gyorsabban telik az idő

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A Holdon tartózkodó űrhajósok a tervek szerint elhagyják majd a leszállóegységet, sőt, a jövőben akár hosszabb ideig is állomásozhatnak a bolygónk körül keringő égitesten, hogy felfedezzék a felszínt és tudományos vizsgálatokat végezzenek. Ezalatt az időt a Holdhoz viszonyítottan kell majd mérni.

A tudósok egyelőre nem tudják, hogy az órákat, amelyek a holdi időt mérik, hol fogják elhelyezni és miből készülnek majd. Ami az árat illeti, egy űrutazáshoz méltó atomóra körülbelül néhány millió dollárba kerülhet, de léteznek olcsóbb megoldások is, mint például a kristályoszcillátorok. 

A Holdon lévő órahálózat a tervek szerint összehangoltan működhetne az új holdidőskála meghatározásában, ahogyan az atomórák teszik azt a Földön.

Ha nem lenne a Hold, akkor egy nap mindössze 6 órából állna a Földön, de más rejtélyek is kapcsolódnak égi kísérőnkhöz: