Ez a Balaton egyik legkedveltebb étele, de sokan alig tudnak róla valamit.
A nyár a felhőtlen nyaralások helyszíne és ez sokszor egybeesik azzal Magyarországon, hogy leugrunk a Balatonra. Talán egy hekket is kérünk az egyik kedvelt balaton büfénkből. De kérhetnénk akár más néven is ezt a halat, hiszen vannak kevésbé ismert magyar nevei is. A hekk a hetvenes évek közepére uralta el a balatoni vendéglőket és büféket, ekko már nagyon népszerű volt, de karrierje még a hatvanas években kezdődött. Annak ellenére Magyarországon a felfutása csak a szocialista korszakban kezdődött meg, hogy Európában már a századfordulón is közkedvelt étek volt.
Ám elsősorban a Földközi-tengerről érkezett Európába ekkor még, az afrikai és dél-amerikai lelőhelyen még máshova szállították a halat.
De a hekk amúgy nem más, mint az argentin partok közeléből származó tengeri csuka, amely a tőkehalak családjába tartozik.
Az pedig, hogy óriási teret nyert hazánkban, elsősorban annak köszönhető, hogy a magyar édesvízi halak exportja következtében halak frontján bizony készlethiány lépett fel Magyarországon, ekkor döntöttek arról, hogy keresnek alternatívát. Végül a rendkívül könnyű elkészítése után a hal a vendéglátósok körében is osztatlan sikert aratott, nem csak a vásárlók imádták azt.
Akár 1-1,5 méter hosszúra is megnőhetnek, súlyuk pedig elérheti akár a 16 kilogrammot is. Amit viszont sokan nem látnak belőle, az a feje, a fogai alapján nagyon könnyen felismerhető (lenne) a hal, mivel nagyon élesek a rágói, jócskán kilátszódnak a szájából is. A fejnélküliségnek amúgy az esztétikai okok mellett igazából praktikus okai is vannak, így sokkal többet tudnak belőlük szállítani azonos nagyságú helyen.
De mégis mi az a magyar név, amelyet használunk rá?
Csacsihal, így is hívjuk magyarul. Szóval, ha ezt a szót halljátok, akkor bizony gondoljatok rögtön arra, hogy nem ismeretlen halról van szó, csupán a hekk egy másik, magyar nevéről, amelyet nagyon ritkán használunk a közbeszédben.
Borbás Marcsi többek között annak is utánajár, hogy mitől különleges a balatoni süllő:
(Forrás: Tó-Retró, Házipatika)