17 ezer éve élt csecsemő DNS-ét vizsgálták a kutatók, váratlan dologra bukkantak

Egy Dél-Olaszországban talált csecsemő csontvázának elemzésével meglepő eredményre jutottak a történészek és a DNS-kutatók. A fiúgyermek körülbelül 17 ezer évvel ezelőtt született, a jégkorszakban, azonban olyan stílusjegyekkel jött a világra, amelyek ma ritkának számítanak. A bőre barna volt, a haja sötét és göndör, a szeme pedig halványkék. A csecsemő maradványait 1998-ban fedezték fel a pugliai Monopoliban található Grotta delle Mura barlangban. A Nature Communications-ben megjelent tanulmány szerint Mauro Calattini régész a baba csontjait sziklalapokkal gondosan fedve találta meg, emlék tárgyakkal körülvéve.

A csontváz nagyrészt sértetlen volt, így a tudósok viszonylag egyszerűen megállapították, hogy a gyermek nagyjából 75 centiméter magas lehetett, míg a közelmúltban végzett fogorvosi vizsgálat kimutatta, hogy legalább 7 és legfeljebb 18 hónapos volt. A radiokarbonos kormeghatározás alapján a baba a Föld legjegesebb időszakában született, amikor gleccserek borították a bolygó negyedét.

Habár a gyermek földi maradványai meleg éghajlaton nyugodtak, ahol elvileg már el kellett vonal bomlania, a hűvös barlang megvédte azt. A kutatóknak sikerült kinyerniük a fiú genomjának körülbelül 75 százalékát. Ez pedig figyelemre méltó eredmény egy ilyen régen élt emberi ős tekintetében.

„A fiú bőre sötétebb volt, mint a legtöbb mai európaié, de nem olyan sötét, mint a trópusi környezethez szokott embereké. Halványkék szeme hasonlít a többi ősi nyugat-európai vadászó-gyűjtögető genetikájához. A csecsemő a Villabruna-nép őse. Ez a jégkorszak utáni emberek egy csoportja, akik mintegy 14 000 évvel ezelőtt éltek. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a Villabruna-vonal Dél-Európából indult, jóval a jégkorszak vége előtt”

– mondta Modi.

Kiderült, miben halt meg a csecsemő

A fiú genomja a halál okának meghatározásában is segített. Hipertrófiás kardiomiopátiája volt, ami egy olyan örökletes betegség, amely a szívizom megvastagodását okozza és halálos pangásos szívelégtelenséget okozhat.

A kutatók a csecsemő fogainak elemzésével információkat szereztek arról is, hogy az anya a terhesség alatt milyen életmódot folytatott. A fogakban lévő izotópok arra utalnak, hogy az anyja egy területen maradt a terhesség alatt, és alultáplált lehetett. A baba kulcscsontjában talált törésből ítélve a szülés sem lehetett egyszerű. 

A kutatók feltételezései szerint az anya egy szűk közösség tagja lehetett. Elképzelhető, hogy gyűjtögető életmódot folytatott. 

 „Egyre többet tudunk meg a jégkorszaki populációkról, és ez a tanulmány értékes darabbal egészíti ki a rejtvényt. ”

– mondta Vanessa Villalba-Mouco, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet paleogenetikusa.

Forrás