Összesöpört barlangi kosz rejtett neandervölgyi DNS-t, rendkívüli felfedezés született

Meglepő módszert próbáltak ki a spanyol régészek és az ötlet bevált. Ahelyett, hogy óvatosan, centiméterről centiméterre átvizsgáltak volna egy feltárásra váró barlangot, fogtak egy seprűt és felsöpörték a területet. A cél az volt, hogy DNS-minták révén próbáljanak rájönni a kutatók arra, mi okozhatta a neandervölgyi emberek eltűnését.

A megtalált tárgyi leletek számos izgalmas felfedést tartogattak, kiderült, hogy az emberfélék eme kihalt faja kőeszközöket használt, állatokat darabolt fel, és alkalmanként talán tüzet is gyújtott. A legfontosabb nyom azonban egy nukleáris DNS volt (vagyis a sejtek magjában lévő örökítő anyag), amit eddig csak csontokban és fogakban találtak. Most azonban kiderült, hogy a barlangokban összegyűlt föld és por is tartalmazza.

A felfedezés minden eddiginél gazdagabbá teheti az ősemberekkel kapcsolatos ismereteket. Eddig mindössze 18 neandervölgyi DNS-éhez tudtak hozzájutni Eurázsia 14 különböző pontjáról, de az újabb eljárások révén ez a szám alighanem megsokszorozódhat. 

Kiderült, kik laktak a barlangban, több ezer éven keresztül

A barlang kisöprése utáni egyik legértékesebb spanyolországi lelet egy 113 ezer évvel ezelőtt élt férfitól származik, de két nőt is azonosítani tudtak, akik 100 ezer éve laktak a természetes menedékben.

A leletek arra is világosan utalnak, hogy az utolsó időszakban jelentősen visszaesett a neandervölgyiek genetikai diverzitása, amit azzal magyaráznak a szakértők, hogy Európában hirtelen lecsökkent az átlaghőmérséklet, és kialakult egy újabb jégkorszak.

A spanyol barlangban megtalált emberőseinkre sok tudós a túlélők egy csoportjaként tekint. Agytérfogatuk ugyanis jelentősen nagyobb, mintegy 1750 köbcentiméteres volt, míg a korábbi neandervölgyieké 1400 köbcentiméter. 

A mai ember elődei, a Homo Sapiensek első képviselői nagyjából 45 ezer évvel ezelőtt bukkantak fel Dél-Európában, ezután a mai Spanyolország területén élő neandervölgyiek eltűntek. A folyamat meglehetősen gyorsan zajlott. A legújabb kutatások szerint nagyjából hat generáció (160–180 év) is elég volt ehhez.

A két faj keveredett egymással, de egy csehországi barlangban talált, barna bőrű, barna hajú és barna szemű nő genomjában már csak 3 százaléknyi neandervölgyi DNS-t találtak.

Negyvenezer évvel ezelőtt a neandervölgyiek aztán végképp eltűntek a Földről, a modern emberek egymást követő hullámai gyorsan megpecsételték a sorsukat. Ősi génjeik azonban ma is hatással vannak a megjelenésünkre. Nekik köszönhetjük például a világosabb bőrt és hajat, a nagyobb testmagasságot, de például a diabéteszre való hajlamot is.