Hidegrázós: a pókok rendszeresen felrepülenk több kilométeres magasságokba

A pókoknak ugyan nincsen szárnyuk, de akár az óceánokon is keresztül tudnak repülni hosszú vékony hálójuk segítségével. A tudósok eddig azt hitték, hogy a pókokat a szél viszi el nagy távolságokra és néha nagy magasságokba is, a ballonozásnak nevezett folyamat során. Egy új tanulmány azonban bebizonyította, hogy a Föld elektromos mezője segíti a kis ízeltlábúakat ebben a különös közlekedési módszerben.

A Current Biology nevű tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint, amikor a pókok egy olyan helyszínen vannak, ahol nincsen szél, de van egy kisebb elektromos mező, akkor felkészülnek a repülésre és gyakran a magasba is emelkednek. A pókok testét borító érzékszervi szőrszálak ilyenkor elmozdulnak, ez jelzi, hogy észlelték az elektromos teret és ideje repülni.

A pókok ezen képességét már az 1800-as évek elején felvetették a tudósok, de aztán kétségbe vonták az elméletet, ugyanis az, hogy a szél segítségével repülnek, sokkal nyilvánvalóbbnak tűnt. Több évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kutatók felfedezzék a természetben előforduló globális elektromos mezőket, amely a Föld negatív töltésű felszíne és az 60-1000 kilométerrel feljebb található pozitív töltésű levegő között található, ezt ionoszférának nevezik.

A méhek után a pókok a második ismert ízeltlábú faj, amely érzékeli és használja is az elektromos mezőket. Az ember nem képes erre, emiatt hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a fontosságát.

Lábujjhegyre emelekdnek a pókok, ha elektromos mezőt ézékelnek

Erica Morley volt az a tudós, akik először kezdett kísérletezni a pókokkal. Épített számukra egy kis arénát, amelyben ki-be kapcsolgathatta az elektromos mezőt műszerek segítségével és közben figyelte az állatok viselkedését. 

A szimuláció egy átlátszó műanyagdobozban zajlott, melynek aljára és tetejére elektrodákat erősítettek.

Amikor az elektromos mező működésbe lépett, a pókok lábujjhegyre emelkedtek és pókselymet engedtek a levegőbe, ami egy kis háromszög alakú ernyőt képezett, majd várták, hogy felszálljanak és néhány esetben a valóban repülni kezdtek a dobozban.

A kutatók így végre magyarázatot találtak arra, mi történik, amikor a pókok tömegesen kezdenek ballonozásba a Föld bizonyos részein.  

Ausztráliában 2012-ben és 2015 májusában pókok millióiról számoltak be, ahogy pókselyemből létrehozott ballonokkal a levegőbe emelkedtek és távolabb repültek. A landolások helyszíne a sok pókhálótól úgy nézett ki, mintha hó borította volna a tájat.

Pókok 5 kilométeres magasságban

Néha tengerészek is beszámolnak arról, hogy pókok ragadnak a vitorláikba, akár 1600 kilométerre a partoktól. Köztudott, hogy a vízlepergető lábak életben tartják ezeket a kis lényeket, ha mégis a vízbe esnek, akár fél méter magas hullámokat is túlélnek. Emellett olyan levegőmintákból is szedtek már ki pókokat, melyeket meteorológiai ballonok gyűjtöttek 5 kilométeres magasságban. 

A felfedezés mezőgazdasági szempontból is fontos, mivel ezek a nyolclábú kis lények fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában. Az ismeretek birtokában előre kiszámítható, hol jelenhetnek meg nagyobb számban a pókok, illetve egy mesterséges elektromos mező létrehozásával akár természetes rovarirtóként is használhatják őket a jövőben, például gyümölcslegyek ellen.

Forrás: PBS