Maxi Newz
Keresés
Menü megnyitása
Milyen tevékenység gyúrta a bronzkori nők karját jóval izmosabbra, mit egy mai evezős versenyzőét?
Borítókép:  Profimedia
Rejtélyes Föld
Kategória fejléc
Maxi Newz
Megosztás
Másolás

A bronzkori nők karizma a mai olimpikonok méreteivel vetekedett, pedig nem sportoltak napi több órán át. 

A régészet szó hallatán a történelem iránt érdeklődő nagyközönség lelki szemei előtt minden bizonnyal egy csontvázat ecsettel tisztogató tudós, vagy egy homokban leletek után ásó szakember képe jelenik meg. Van azonban a biorégészek szakterülete, ami hasonlóan különleges és izgalmas, mint a hagyományos régészek tevékenysége.

Kiss Viktória, az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett régész diplomát, jelenleg a HUN-REN BTK Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa. Egy előadásában azt fejtegette, hogy mi lehet az oka annak, hogy a bronzkorban élő nők izomzata a mai olimpikonok izomzatánál is fejlettebb volt. 

A tudománynak hála, a megmaradt csontok segítségével ma már rekonstruálni lehetett a teljes vázrendszert, akkor is, ha évezredekkel ezelőtt elhunyt személyről van szó.

Kiderült, hogy a bronzkori nők rendkívül izmosak voltak, holott valójában vettek részt sporteseményeken, nem harcoltak, és nem jártak olyan intenzíven vadászni, mint a férfiak. Idejük nagy részében háztartási munkákat végeztek, de ezek a munkák folyamatos elfoglaltságot kínáltak a felnőttek számára, sokszor még a gyerekek is segítettek benne. 

Olyan evezősökkel hasonlították össze a bronzkori nők maradványait, akik naponta kétszer, órákon keresztül edzenek és még náluk is izmosabbak voltak. 

A házimunka fejlesztette a bronzkori nők izomzatát

A növénytermesztéssel járó feladatok egyik legnehezebb része az aratás volt, amiben az asszonyok is részt vettek, majd következett a cséplés, majd a magok kőmozsáron való porrá őrlése, hogy kenyeret vagy más élelmiszert készítsenek belőle.

Az őrlést kézzel, négykézlábra ereszkedve végezték a nők, erről a pózról maradtak fenn tárgyi emlékek, kőből faragott szobrok is. Ez a kemény munka erős karokat igényelt meg a nőktől.

Már a  bronzkorban is rengetegféle módszert használtak az emberek, amelyek egyszerűsítették az életet, ettől függetlenül nagy fizikai erőre volt szükség ahhoz, hogy a mindennapi tevékenységeket elvégezzék. A mezőgazdasági munkán kívül a gyermeknevelés is erőkifejtést igényelt, a nők magukra kötve cipelték a babákat, közben reggeltől estig dolgoztak, nem állt le az élet, csak mert szültek.

A biorégészet segítségével a maradványok fizikai állapotáról következtetéseket lehet levonni az adott személy életmódjára, hétköznapi szokásaira vonatkozóan. Az izotópos vizsgálatok segítségével meghatározhatók az étrendi szokások, a migrációs minták, és az egyének földrajzi eredete. Az emberi maradványok mellett talált állati csontok, növényi maradványok és talajminták elemzésével rekonstruálható pedig a régészeti lelőhely környezeti és ökológiai kontextusa is kideríthetővé válik.

 

Napi érdekességekért kövess minket Facebook-on is!
Hasonló tartalmak
Nagy kérdések
Piramisok Világa