Egy titokzatos nép megalapította Rómát, majd eltűnt a föld színéről

Az etruszk nép eredete mindmáig vita tárgya a történészek körében. Hérodotosz szerint az etruszkok Kis-Ázsiából érkeztek tengeri úton, míg mások szerint szárazföldön, az Alpokon átkelve telepedtek le Itáliában. A XIX. században egyesek úgy vélték, hogy inkább északról érkezhettek és hozták magukkal a halottak elhamvasztásának módszerét, mint a kulturájuk egyik jellegzetességét. 

Halikarnasszoszi Dionüsziosz ókori görög szónok és történetíró és követői az ókor óta azt állítják, hogy az etruszkok autochtonok voltak, azaz őslakók Itáliában. Sok kutató elfogadja ezt a kompromisszumos elméletet, miszerint az etruszk civilizáció helyben fejlődött és különböző etnikai elemeket integrálva jött létre.

Az etruszk nyelv őrizheti a rejtély megoldását

Az etruszk nyelv az indoeurópai nyelvektől eltérően alakult ki, és egyesek szerint hasonlóságot mutat a nyugat-anatóliai vaskori nyelvekkel. Bár az etruszkot olvasni nem okoz gondot a nyelvészek számára, az eredete továbbra is vitatott. 

Az etruszk társadalomról ma már jól tudjuk, hogy két nagy csoportra oszlott: az előkelők és a nem szabad, alávetettek csoportjára.

Az etruszk civilizáció kiemelkedett a Kr. e. VIII. század közelben élő más népei közül, vezetői hatalmas városokat hoztak létre az Appennini-félszigeten. A településeket szertartásos keretek között avatták fel, városfalakkal vették körül, a városrendezés a négy világtájat követte. A város középpontjában egy oszlop állt, egy iránypont, amelynek fontos rituális szerepe lehetett. A főutak 15 méter szélesek voltak, a mellékutak 5 méter szélesek. 

A virágzó birodalmat azonban hamarosan veszélyeztetni kezdte a görög gyarmatosítás és a dél-olaszországi görög városok felemelkedése, emiatt az etruszkok egyesítették az északi és déli területeket, de még bővíteni is tudták a fennhatóságuk alá tartozó részeket, befolyásuk a Latiumra is kiterjedt.

A rómaiak sokat tanultak az etruszkoktól, például az írás és az építészeti kultúra terén, de kereskedelemben isi fellendülést hoztak, és vallási kultuszuk is hatással volt a rómaiakra.

Róma városa is az etruszkoknak köszönheti alapjait. 

Történelmi kutatások világítottak rá, hogy az etruszkok megjelenése előtt Róma jelentéktelen falvak együttese volt. Róma alapítása az etruszkok időszakában történt, a város első évszázadaiban jelentős urbanizációs változások mentek végbe. A városalapítás rítusai és a városfalak (pomerium) kijelölése az etruszk hatásra utal. Ekkor alakult ki a római jogi rendszer, ami a modern nyugati világ jogrendszerének alapját képezi ma is.

A városfalakon belül a király gyakorolta a polgári hatalmat, míg a falakon kívül a ő volt a katonai vezető is egyben. Az etruszk királyok uralma után Róma a köztársasági korszak felé haladt.

Hová tűntek az etruszkok?

A legvalószínűbb feltételezás szerint az etruszkok nem tűntek el, csak a nevük lett más. Politikailag a rómaiak szövetségesei lettek az i. e. 3. század elején, majd elindult egy nagyjából kétszáz évig tartó folyamat, amely végére teljes jogú római polgárokká váltak. 

A magával ragadó etruszk-örökség művészeti és építészeti alkotásokban mutatkozik meg, ezeket mutatja be a Legendák nyomában sorozat A rejtőzködő etruszk város című epizódja: 

Fottás: RómaiKor